Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1710-1723 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 10. (Esztergom, 2003)

Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 3. kötet. 1710-1723

jegyezzenek fel, hogy a főhadbiztosnak híven be tudjanak számolni. 5. Tartózkodjanak a tisztekkel való evés-ivástól, mellyel a szegény népet terhelik. 6. Ha a tiszti szolgák kihágásszerűen ennivalót s más effélét követelnek, ha teljesítik is, figyelmeztessék őket a túlkapásra. 7. A megyén kívül - ha a napidíj reményében továbbkísérik is a katonaságot - az első állomáson tétessék szabaddá az előfogatot, és kérjék el a nyugtát. 8. Ha megyén kívüli szolgálatában napidíjat kap, jogosult naponta egy icce bor vagy egy pint sör elfogyasztására is, míg kenyeréről külön nem rendelkeznek. 9. A falusiak számadásainak kibogozásában támaszkodjanak a főhadbiztosra. 10. A falvak lakosságától tiszteletdíj címen ne fogadjon el semmi, aratásban, kaszálásban vagy egyéb módon nyújtott segítséget. 11. Saját vagy ismerősei ügyében eljárva ne követeljen a parasztoktól előfogatot. 12. Napidíjukat a főhadbiztos tartsa szemmel, ha estétől reggelig van kint, nem kap napidíjat. A közjó szolgálatát és a főhadbiztostól való függésüket tartsák szem előtt.

370. (3/158) Bakay Imre atya, a pesti pálosok perjele ünnepélyesen tiltakozik, és eltiltja Esztergom királyi és mezővárosokat Marót és Szentlélek erdeinek kivágásától, marháik elhajtásának terhe alatt.51

371. (3/158) Keszner János Henrik bíró és Gruber Mihály Antal jegyző Esztergom királyi város nevében viszonttiltakozik.

372. (3/159) Takácsy András érseki provizor kérelmére kiadják nemesi bizonyságlevelét, melyben a vármegye - a bemutatott iratok alapján - elismeri kétségtelen nemesi származását.

51 A bejegyzés szerint Esztergom királyi városban, az 1714. január 18-án tartott közgyűlésen hirdették ki a tiltakozást. Ismételt felbukkanása a jegyzőkönyvben valószínűleg másolási hibának, vagy újbóli kihirdetésnek tulajdonítható.

83