Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1710-1723 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 10. (Esztergom, 2003)

Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 3. kötet. 1710-1723

352. (3/142) Utasítják az adószedőt, hogy az 1715. évi adóhátralékot - akár katonai segédlettel - hajtsa be.

353. (3/142-143) A szolgabírák menjenek ki Magyar- és Németszőgyénbe, hogy a tüzeset okozta kárt felmérjék és összeírják, majd a következő közgyűlésen tegyenek róla jelentést.

354. (3/143) Ha az alispán Bécsbe megy, egyúttal kérjen időpontot a főispántól a tisztújításra.

355. Fáry Jánost megválasztják megyei főhadbiztosnak 75 forint fizetéssel. 10 akó bort, 20 pozsonyi mérő búzát, és saját szekérhasználatáért 50 pozsonyi szapu zabot és 3 öl szénát is kap.

356. (3/143) Az aljegyző — csakúgy, mint elődei - 80 rajnai forint éves fizetést kap.

357. (3/144-145) Felolvassák Hont vármegyének az Udvari Haditanácshoz írott levelét, melyben kéri, hogy szólítsák fel Esztergom vármegyét a kéméndi Garam-híd építésére, ami által a katonaság vonulását megkönnyít- hetnék.

1716. június 9.

E. m. p. c., Bátorkeszi48

358. (3/145) Az alispán beszámol bécsi küldetéséről, mely szerint a Haditanács egyetért a Garam-híd építésével, de a folyó áradása miatt ez jelenleg nem valósítható meg. A híd ugyan Kéménd területén helyezkedik el, mégis meg kell kérni Kukländer várparancsnokot, hogy szólítsa fel Nógrád megyét pénzbeli segítségre. Meg kell keresni a főispánt is, hogy az Udvari Haditanácstól eszközölje ki, hogy a katonaság ne csak ezt az útvonalat használja, hanem a Bars megyei átkelőt is, mert különben a megyét teljesen romba döntik.

48 Jelen voltak: az alispán, Illés János káptalani prefektus, Kereskény Jónás, Loncz- krener János Mihály és más megyei tisztviselők.

80