Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1715 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 9. (Esztergom, 2003)

BEVEZETÉS

polgárok, akik kötelesek voltak minden egyes ház után adót fizetni. A város sem a katonai, sem a kamarai joghatóság alá nem tartozott, továbbá nem kellett sem adót, sem vámot, sem harmincadot fizetnie. Végül 1708-ban az uralkodó ismét engedélyezte a város címerének és pecsétjének használatát, amely a város önállóságának a jelképe volt.

2 Esztergom tehát a kiváltságlevél értelmében szabályozta mindennapi életét. A városi tisztikar választását minden évben általában Szent György nap (április 24.) környékén egy kamarai megbízott jelenlétében szokták elvégezni. 1712. május 6án, Hausel Antal Miklós esztergomi harmincados, kamarai megbízott, 1713. április 24-én, Kuklánder Ferenc Ferdinánd, 1714. június 15-17. között Zennegh Kristóf kamarai főfelügyelő, majd 1715. április 24-én pedig Barta Mihály esztergomi harmincados, kamarai megbízott jelenlétében végezték el a tisztújítást. A tisztújítás a városi közgyűlésen történt, amelynek minden esküdt polgár tagja volt. Esküdt polgár az lehetett, aki a városi tanács előtt letette a polgáresküt.

3 A polgárjogot az egyes céhek javaslatára a város adományozta, és a király hagyta jóvá, de néhány esetben az uralkodó kényszeríthette a várost, hogy olyan személyt vegyen fel, akit az nem akart.

4 Bár a városi kiváltságlevél értelmében nem katolikus vallású személy nem lehetett polgár, kivételes esetekben ezt is megengedték, és orthodox vallású, rác származású személyt is befogadtak.

5 A közgyűlésből alakult ki a külső tanács, amelynek ülésein szintén részt vett az összes polgár, de csak a tanácstagoknak volt szavazati joguk. Külső tanács ülés évente általában tíz-tizenöt alkalommal volt, aki ezeken az üléseken nem vett részt és indokolatlanul hiányzott, az büntetést fizetett.

6 A külső tanács feladatai közé tartozott a városi főtisztviselők (bíró, kapitány stb.) megválasztása, az egész polgárság képviselete a belső tanáccsal és a királlyal szemben, valamint a gazdasági ügyek és számadások ellenőrzése. A belső tanács (magistratus, senatus) jelentette a város tulajdonképpeni irányító szervét. Tagja volt a bíró és a tizenkét esküdt, akiket a külső tanács, illetve a közgyűlés választott egy évre. Bár a választásnál igyekeztek figyelembe venni, hogy mindkét nemzetiség (magyar, német) ugyanolyan arányban tegyen képviselve a tanácsban, ebből néha mégis konfliktusok származtak.

7 A tanácsüléseken minden 2 Villányi, i.m. 29-35. A kiváltságlevél latin és magyar nyelvű kiadása: Esztergom szabad királyi város kiváltságlevele. Szerk.: Csombor Erzsébet. Esztergom, 2000. 3 Vö: 328, 398, 433 stb. számú regeszta 4 Vö: 882, 886. számú regeszta 5 Vö: 1095. számú regeszta 6 Vö: 164. számú regeszta 7 Vö: 1013, 1099. számú regeszta. A német és magyar nemzetiségű lakosok ellentétére bővebben: Villányi, i.m. 40-41.