Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1715 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 9. (Esztergom, 2003)

BEVEZETÉS

Az árvák atyát a belső tanács jelölte ki saját tagjai közül. Az ő feladata volt az árván maradt kiskorú gyermekek vagyonának kezelése, a gyermekek elhelyezése, ellátása és képviselete. Az árvaház 1710 körül egy Piac utcán álló Duna parti házban alakult meg. Az árvák atya 1712-ben Nagyszeghi Ferenc és Somodi György, 1714-ben pedig Szilcz Pál és Szkacsányi János volt.

65 A város közegészségügyéért a városi orvos (chirurgus) volt a felelős, amely hivatalt korszakunkban a német származású Diemandt János töltötte be.

66 A város kegyúri kötelességéből fakadóan a városi plébánia fenntartása és a plébános ellátása a város feladatát jelentette, ezért ő intézkedett a templom nagyoltárának felállítása

67 és a parókia restaurálásának ügyében is.

68 A plébánost az érsek és a káptalan jelöltjei közül a belső tanács választotta meg,

69 és ő gondoskodott a fizetéséről is.

70 1713-ban a magasabb egyházi pozícióba emelkedett Malonyay Pál helyett Spáczay Gáspárt választották városi plébánossá. A plébános mellett az egyház szolgálatában, de a város alkalmazásában állt még az egyházi gondnok (curator), akinek feladata a templom és környékének rendben tartása, a misék előkészületében történő segédkezés, a templom tornyában lévő óra kezelése, valamint a két kisharang és egy nagyharang megszólaltatása volt.

71 1712 és 1715 között egyházi gondnok volt Hubinyi Ferenc, Jászay György, Barak Gergely, Hejnhmon Bertalan, Barthky Krisztián és Nagyszeghi Ferenc. A gyermekek oktatását a városban működő iskolamesterek látták el. Valószínűleg mind a német, mind a magyar anyanyelvű diákoknak külön tanítóval rendelkeztek. 1713-ban az iskolamester Bartky Kristóf, 1714-ben pedig a német származású Puss Gábor Gergely volt.

72 A városi tisztségviselők fizetését, valamint a katonaságnak fizetendő adót (portio) a város jövedelmeiből fedezték, amelyeket a kamarás, a fertálymesterek, a borbírák és az egyházi gondnokok hajtottak be. 1712-ben szabályrendeletet hoztak a város bevételeinek behajtásáról és a számadások pontos elkészítéséről.

73 A rendelet szerint minden jövedelmet a kamarásnak kellett beszednie, és a két arany feletti kifizetéseket a belső tanácsnak jóvá kellett hagyni. A város bevételei közé tartozott a földesúri jogból származó jövedelem, azaz a bormérés, a halászat, a só Vö: 9, 204. számú regeszta Vö: 9, 745. számú regeszta Vö: 189, 451. számú regeszta Vö: 591, 623. számú regeszta Vö: 278, 477, 558. számú regeszta Vö: 236, 261. számú regeszta Vö: 171. számú regeszta Vö: 295, 665. számú regeszta Vö: 25, 315, 724, 832, 936. számú regeszta Vö: 165. számú regeszta