Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1715 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 9. (Esztergom, 2003)

ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1714. év

forintot, a városi házban lévő szállásért pedig 32 forint 44 krajcárt, ami összesen 392 forint 40 krajcár. Ebből a zsidó kifizetett 200 forintot, valamint a város a műhelyéből vásárolt különböző dolgokért még tartozik neki 26 forint 40 krajcárral, azaz a zsidó hátraléka 26 forint 10 krajcár. 740. (V.42.) A fenti számadás kapcsán tárgyaltak a zsidók beengedéséről a városba. A keresztény kereskedőknek és a polgároknak a belépésért 300 forintot kell fizetni, ami három évre kamat nélkül 1000 forint. Nem tudni, milyen okból, (talán azért, mert azt ígérte, hogy a városnak három-négyezer forintot fog kölcsönözni) a város nagy sérelmére ezt az Isac nevű zsidót beengedték a városba. Ha pedig, miként a zsidó mondta, három-négyezer forintot tud kölcsönözni a városnak, akkor nincs szükség Kuklánder bárónő ezer forintjára és így az évi 75 forintos kamatot sem kell fizetni. Tehát ha a kereskedők kamat nélkül kölcsön adnak 1000 forintot, az 180 forint megtakarítást jelent a városnak. Az érintett urak azonban ezt a különbözetet szívesen megfizetik, mert ők sem helyeslik a zsidó kereskedők beengedését a városba. A királyi megbízott megígérte ennek a kérésnek a végrehajtását. 741. (V.43.) Hytter János Szilveszter 1702. évi számadását a királyi megbízott előtt átnézték, ellenőrizték, és mindent elfogadtak belőle kivéve azon 92 forintot, amelynek jogosságát Svár Menyhért szolgabíró nem ismerte el, így ezt az összeget Hytter Jánosnak be kell fizetnie. Ennek egy részét azonban a szolgabíró kérésére elengedték, így 30 forint 2 és fél dénárt kell fizetnie, amihez járul még az előző évek hátraléka, azaz 38 forint 10 és fél dénár, továbbá 6 forint, tehát összesen 74 forint 13 dénár, amit azonnal be kell fizetnie. 742. (V.43.) Elhatározták, hogy a jegyző egy írnokot vehet fel maga mellé, akit a város fog fizetni. 743. (V.43.) Átnézték a kamarások és a borbírók előző évi számadását is, és jóváhagyták. 744. (V.44.) Felolvasták a szabad királyi város statútumait, amit a királyi megbízott elfogadott és jóváhagyott. 1714. június 17. (Külső tanács ülése) 745. (V.44.) Zennegh Kristóf György királyi megbízott felügyelete alatt lezajlott a városi tisztújítás. A bírói hivatalra jelölték Köstner Henrik Jánost, Glaser Jánost és Szűcs Gergelyt. Köstner Henrik 24, Glaser János 8, Szűcs Gergely pedig 53 szavazatot kapott, így tehát Szűcs Gergelyt választották bírónak, aki a plébániaegyházban letette az esküt.