A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Dolgozók pártja Komárom-Esztergom megyében 1945-1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 8. (Esztergom, 2002)

Az MKP - SZDP - MDP iratainak repertóriumáról

szerint alakítottak ki. Egy őrzési egység legfeljebb 250 lapból állhatott, de akadt arra is példa, hogy ezt túllépték. Ebben az esetben I., II., stb. kötetszámozást alkalmazták. A repertóriumunk tárgyát képező tizenöt fond kutathatóságát - hasonlóan a később keletkezett MSZMP-s fondokhoz - 1989-ig a megyei pártarchívum belső rendje határozta meg, lényegében csak egy zárt kör számára biztosítva a hozzáférést, hiszen az iratok jelentős hányada - nyilvánvalóan túlhajtott „éberség" miatt - minősített, azaz „Bizalmas", „Szigorúan bizalmas", vagy éppenséggel „Titkos"vo\t. Az iratok „államosítása" után levéltárunk szerette volna mielőbb a kutatók számára megnyitni ezeket a fondokat is, ám hamar be kellett látnunk: az eredeti rend helyreállítása nélkül ez lehetetlen. Most jutottunk el oda, hogy ezekben a fondokban az ún. őrzési egység-szintű (őe.) rendezést befejezettnek mondhatjuk, mind az eredeti rend helyreállítása, mind az „őeleltár" elkészítése szempontjából. Repertóriumunkhoz hasonló kiadványt eddig csak a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár jelentetett meg 2001-ben. Kötetünk olyan időszakot - 1945-1956 - ölel át és olyan dokumentumokra utal, amelyek legújabb kori történelmünk alakulását, eseményeit nem csak rögzítették, de tartalmuk révén alakították is. Meggyőződéssel állítjuk: megyénk legkisebb gyárának, falujának, községének története sem írható meg hitelesen e dokumentumok ismerete és értelmezése nélkül. A kötetben - a kutatók munkáját könnyítendő - rövid szerv és fondtörténetet is közlünk, illetve a tételekhez esetenként kiegészítést, magyarázatot fűzünk. Eredeti elképzelésünk szerint a fondonkénti „iratleltár" után ismertettük volna a vezető testületek üléseinek napirendjét is, ám szerkesztés közben erről le kellett tennünk, mivel egy ilyen átfogó repertórium terjedelme messze meghaladná levéltári kiadványaink szokásos terjedelmét. Későbbi megvalósításáról azonban nem mondtunk le. Most pedig lássuk a legfontosabb fondképzőket. Magyar Kommunista Párt (MKP) A Magyar Kommunista Párt (MKP) elnevezést a szovjet csapatokkal hazatért kommunisták kezdeményezésére és részvételével alakult Ideiglenes Központi Vezetőség vezette be 1944. november 5-én. Korábban - 1919 és 1943 között - ugyanis a „Kommunisták Magyarországi Pártja"'(KMP), 19431944 között a „Békepárt", majd az 1944 szeptemberében történt újjáalakítás után a „Kommunista Párt"elnevezés volt érvényben 1945 januárjáig, amikor a Budapesten kiadott első „legális" röplapon a hazai - tehát nem a Szovjetunióból hazatért - vezetőség is az MKP elnevezést kezdte használni. Az egy-