A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Dolgozók pártja Komárom-Esztergom megyében 1945-1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 8. (Esztergom, 2002)
Az MKP - SZDP - MDP iratainak repertóriumáról
tár azonban csak az iratok évkorét és a dossziék számát tüntette fel. Később, 1965. február 25-én az archívumba kerültek a megyei pártbizottság irattárában őrzött, a pártgazdasági és ügykezelési osztálytól származó 1946-1948. évi MKP-s iratok is, amelyek teljes egészében rendezetlenek voltak. é Fontos megjegyzés! Az iratokat nem a beérkezés, vagy az irat készítésének idején, hanem az egészet utólag, 1949. után iktatták és helyezték el a dossziékban. Még az 1950. évi iratok közé is volt bekeverve 1946-1947. évi, és viszont: a z iratleltáron 1946. éviként feltüntetett iratról kiderült, hogy valójában 1948. évi keltezésű. Ez az utólagos iktatás úgy történt, hogy az összes meglévő iratot a vármegyei pártbizottság iratanyagának tekintették, s a megyei pártbizottság számán (akkor 26.), az iratcsoportok megjelölésével, s ezen belül az iratok folyó sorszámozásával helyezték el a dossziékban. így tehát a fondokat tekintve teljesen kevert volt, de azt azért meg lehetett állapítani, hogy hiányos. Például az iratokon feltüntetett mellékletek mind hiányoztak, a lapszámok nem egyeztek a jelzett lapszámmal. A fondok így nem tükrözik teljesen a fondképző szervek működését. Különösen igaz ez a kezdeti, MKP-s időszakra, ezért erről egy rövid, vázlatszerű szervtörténeti ismertetőt is hasznosnak ítéltünk felvenni a kötetbe. A munkatársak 1968-ban tervet készítettek az archívumba került MKP-SZDP-iratok rendezésére. A fondokon belül az iratokat a strukturális elvnek megfelelően csoportosították úgy, hogy a rendezett dokumentumok tükrözzék a párt korabeli szervezeti felépítését és működését. Eszerint külön csoportokat alakítottak ki a vezető testületek munkája során létrejött iratokból, a két munkáspárt egyesülésének előkészítésével kapcsolatos iratokból, és külön a kampánymunkákkal, valamint a munkaterületekkel foglalkozó iratokból. Az így meghatározott csoportokon belül őrzési egységeket alkottak, ahogy az egyik feljegyzés fogalmaz: „figyelembe véve a kicédulázott iratok tartalmát, összefüggéseit, az iratok típusát, a cédulákon feljegyzett adatokat, megjegyzéseket. Az egyes őrzési egységeken belül a meghatározott, odatartozó 1946-1948. évi iratanyagot folyamatosan, kronológiában rendeztük. Az 1945. évi iratanyag kis mennyiségét tekintve, ebben nem alakítottunk ki őrzési egységeket, hanem kronológiában rendeztük az iratokat." A klasszikus levéltárhoz szokott kutatóknak nyilván idegenül csengenek ezek a kategóriák: fondcsoport, csoport, őrzési egység... Nos, a pártarchívumok a fondok anyagát nem állagokra, hanem - oroszból történt fordítási hiba miatt - fondcsoportokra, később csoportokra, s ezen belül pedig őrzési egységekre tagolták. Őrzési egységen (őe.) azt a legkisebb levéltári (tehát nem raktári) egységet értették, amelyet az iratok ügyköri, tartalmi, tárgyi, típus vagy szerzők szerinti összetartozása alapján, továbbá földrajzi, kronológiai szempontok
