A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Dolgozók pártja Komárom-Esztergom megyében 1945-1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 8. (Esztergom, 2002)
Az MKP - SZDP - MDP iratainak repertóriumáról
székhelye ekkor még Esztergom, községeinek száma az esztergomi járásban 23, a gesztesiben 17, a tataiban 26, összesen tehát 66.) A KV határozata kimondta azt is, hogy az újjászervezett megyei, járási vezető' testületek választmányhói és a választmány által kiküldött végrehajtó bizottságból álljon. Ennek megfelelően 1946. február 17-én Tatabányán megtartották KomáromEsztergom vármegye MKP szervezeteinek I. vármegyei konferenciáját, amelyen 32 helyi pártszervezet és 38 üzemi pártszervezet képviseletében 99 szavazati jogú küldött vett részt. A konferencián megválasztották a 31 tagú választmányt és az öt póttagot, valamint a 7 tagú végrehajtó bizottságot. A vármegyei titkár Soós Sándor lett. A II. vármegyei konferenciát egy évvel később, 1947. március 2-án 290 szavazati joggal bíró küldött részvételével tartották meg. Ok aztán 81 önálló pártszervezetet képviseletében megválasztották a 42 tagú vármegyei választmányt. Az MKP III. vármegyei konferenciáján - 1948. január 18-20. viszont a 85-re szaporodott pártszervezetet már 642 küldött képviselte, az új választmány is 48 tagúra bó'vült. Ez volt az utolsó „tisztán MKP" konferencia, ugyanis 1948. május 17-én Tatabányán megtartották az MKP - SZDP egyesítő konferenciát, amelyen - az egyesítő' bizottságok tagságának arányát is tovább „javítva" - az MKP 220 küldöttel, míg az SZDP 100 küldöttel képviseltette magát. A küldöttek megválasztották a 41 tagú megyei választmányt és a 12 küldöttet az egyesítő' kongresszusra. A vármegyei választmány 1946"ban havonta, 1947/48'ban negyedévenként ülésezett. A választmányi ülések közötti időben 1946/47-ben hét tagú, 1948"ban 9 tagú végrehajtó bizottság vezette a folyó munkát. Ez a testület 1946-ban hetenként, 1947/48-ban egy-kéthetenként ülésezett. A vármegyei bizottság apparátusában osztályok nem voltak, a különböző munkaterületek irányításával a vármegyei végrehajtó bizottság egy-egy tagját bízták meg! 1946 februárjában a következő munkamegosztást találjuk: vármegyei titkár, kádermegbízott, tömegszervező, propagandista, közigazgatási felelős, ifjúsági felelős és nőfelelős. Az év második felében vármegyei titkár, tömegszervezeti vezető, kádervezető, propagandavezető, közigazgatási vezető és gazdaságvezető megnevezések szerepelnek az iratokban. 1947-ben megszűnt az ifjúsági felelős és a nőfelelős funkció, viszont bó'vült az apparátus az értelmiségi felelős, a szakszervezeti felelős és az oktatásfelelős „beosztásokkal", majd 1948-ban a termelési felelőssel. A párt saját gazdasági ügyeinek intézésére 1946"tól függetlenített adminisztrátort alkalmazott. A megyei bizottságon belüli tényleges munkamegosztás fokozatosan alakult ki. Bár a reszortokat már 1946. február 17"én az I. megyei konferencián megválasztott VB-tagok között szétosztották, a gyakorlat az volt, hogy a VB-tagok egyben a járások bizonyos számú községeiért is felelősek voltak, így munkájukra inkább ez a területi jellegű felelősség volt a jellemző.
