A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Dolgozók pártja Komárom-Esztergom megyében 1945-1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 8. (Esztergom, 2002)

Az MKP - SZDP - MDP iratainak repertóriumáról

gyénk esete kivételt képezett. -, de ott nem is volt külön városi-járási bizottság. Hasonló volt a helyzet a járás-város vonatkozásában is. Ezen az 1945. május 20-21-ei, úgynevezett pünkösdi konferencia változtatott. Az ekkor elfogadott új Szervezeti Szabályzat ugyanis a területi bizottságok rendszerének megtartása mellett 5 tagú megyei és 3 tagú járási pártbizottságok felállítását írta elő, és lehetővé tette, hogy nagyobb városokban ne csak körzeti, hanem kerületi vezetőségeket (pártbizottságokat) is felállíthassanak. Az új Szervezeti Szabályzat ugyan nem érintette a kérdést, mégis 1945 nyarán egyrészt bizonyos üzemeket kivettek a területileg illetékes pártbizottságok hatásköre alól, s közvetlenül a megyei PB irányítása alá vonták, másrészt a fontos - ma úgy mondanánk: stratégiai - ágazatokban működő pártbizottságok külön országos pártszerv - és ezzel kettős irányítás - alá kerültek. Ilyenek voltak a Bányász, a Postás, a Vasutas, majd később a NIK (Nehézipari Központ) pártszervezeteket irányító országos pártbizottságok, vagy az 1946 elején létrehozott Állami Hivatalok Pártszervezete. Igen érdekes szakmai pártformációkkal is találkozhatunk az 1945-ös iratokban, például orvos-pártcsoportokkal, vagy 1947 elején a pedagógus és a műszaki értelmiségiek pártcsoportjaival. Ezek a szervezeti formák nem a szakszervezeti érdekérvényesítést kívánták helyettesíteni, hanem kimondottan pártérdeket szolgáltak, a párt politikai és szervezeti befolyásának növelése érdekeit követték. Különben is politikailag ezt az időszakot a kommunista párt befolyásának minden módon - és eszközzel - való kiterjesztése jellemzi leginkább. A mikéntről még szólunk. Az ideiglenes Szervezeti Szabályzat rögzítette, hogy az önkormányzati testületekben, a parlamentben és más állami szervben működő' párttagok a helyileg illetékes pártszervezetek alárendeltségébe tartoznak, beleértve ezek visszahívásának jogát is, ami valós hatalmat - és ezzel komoly befolyásolási eszközt - adott ezeknek a szervezeteknek, illetőleg vezetőiknek. Sajátos helyzet alakult ki a szakszervezetek és az üzemi bizottságok szerepét illetően (ez utóbbiak működésére az 1945. február 15-én kelt és a Magyar Közlöny február 18-ai számában megjelent 50 100/1945. számú iparügyi miniszteri rendelet teremtett jogalapot). A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) közti megállapodás szerint ugyanis (ld. a két párt tagjaihoz 1944. október 10"én, 1945. január 21"én, majd 1945. április 27"én intézett közös leveleket) a szakszervezeteken belül nem lehetett alakítani külön bizottságokat, frakciókat vagy sejteket. Legalábbis hivatalosan '„Az SZDP és a KP kötelezi magát arra, hogy a Szabad Szakszervezetek Szövetségén belül egyik párt sem épít ki semmiféle leplezett vagy nyílt pártszervezetet (bizottságokat, frakciókat, sejteket stb.) olvasható az 1944. október 10-ei megállapodás 9. pontja alatt. Ugyanakkor a KP tagja köteles