Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 6. (Esztergom, 2000)

Hermann Róbert: Esztergom és Komárom megye 1848-49-ben

nemzetőrnek, ezen belül a szabad királyi város egymaga 840 főt állított ki.

A megye kissé lassabban reagált: Andrássy Mihály alispán március 25-én üdvözölte a pesti Közcsendi Bizottmányt, majd 28-ára összehívta a megyei közgyűlést, amely üdvözölte a felelős kormány megalakulását Április 16-án Szemere Bertalan belügyminiszter felmentette állásából Andrássy József főis- páni helytartót a két alispán, Andrássy Mihály és Huszár Zsigmond személye változatlan maradt Május 1 -jén a közgyűlés meghallgatta a két követ jelentését az országgyűlésen történtekről, majd megalakította az új, ideiglenes megyebizottmányt Ennek elnökévé Huszár Zsigmondot választották, majd megalakították a képviselőválasztást előkészítő középponti választmányt is.

Komárom megye politikai elitje nem követte, hanem némileg megelőzte az eseményeket. Március 13-án a megye közgyűlésén Perczel Móric, a reform- ellenzék „utazó ügynöke” kétórás beszédben indítványozta, hogy a megye követei szorgalmazzák a közteherviselés, a törvény előtti egyenlőség, az esküdtszékek, a korlátlan sajtószabadság behozatalát, Táncsics kibocsátását, a hazai alkotmányra esküvő, és kizárólag a haza céljaira használandó magyar hadsereg felállítását. A legfontosabb azonban az a pont volt, amely az úrbéri viszonyok haladéktalan megszüntetésére vonatkozott. A határozat szerint ezt az állam közbejövetelével, a földesurak állami kárpótlásával kellene megvalósítani. A határozatot a megye megküldte az ország valamennyi törvényhatóságának. Március 14-én a megye - a pozsonyi országgyűlés által elfogadott felirati javaslat hírét véve - úgy határozott, utasítja követeit: kezdeményezzék, hogy „minden honpolgár a közügyek feletti tanácskozásban kellő részt vehessen" ,s amíg ez megtörténne, a honoráciorok, illetve a községi bírák és jegyzők részvételi jogot kapjanak a megyegyűléseken, a városi követek számára pedig adjanak 16 szavazatot az országgyűlésen. Sőt, a közgyűlés a megyében a honoráciorokra és a községi tisztviselőkre vonatkozó határozatot mindjárt életbe is léptette.

Komárom megye politikai életében nem következett be olyan jelentős változás, mint Esztergom megyében. A főispán Nádasdy Lipót gróf maradt, s Halasy Ede is megtartotta alispáni tisztét.

Komárom város tanácsa március 19-én tárgyalta a bekövetkezett eseményeket A testület lelkesen üdvözölte a cenzúra megszüntetését, intézkedett a nemzeti zászló kitűzéséről, s díszpolgárokká választotta Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Klauzál Gábort, Szemere Bertalant, Szentkirályi Móricot, Perczel Móricot, s a megye néhány, szabadelvű meggyőződéséről ismert politikusát.

6