Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 6. (Esztergom, 2000)
Előszó
Bevezetés Olvasókönyvet tart most kezében a Tisztelt Olvasó, de nem szokványos értelemben vett olvasmányos kiadványt, hanem egy olyan gyűjteményi, amely összességében - legalábbis szándékaink szerint - kor- és körképet adhat az érdeklődőnek az egykori Esztergom és Komárom vármegyék köztörténetéről, eleink életéről, munkájáról, napi küzdelmeiről és gondolatairól múltunk egyik kiemelkedő pillanatában, 1848/49-ben. Bár „olvasókönyvünk" - a levéltári kiadványok eme újabb típusa - már szélesebb körhöz szól, mint a klasszikus, szigorú szakmai követelmények alapján összeállított forráskötet, a közölt dokumentumok ebben az esetben is úgyanúgy szöveghúek. Természetes, hogy ebben a formában sem maradhat el a forrásmegjelölés, melynek révén bármely dokumentum visszakereshető. Kötetünk jellegéből adódóan nem lehetett célunk a tudományos forrásközlés teljes apparátusát alkalmazni, s az sem, hogy szakirodalmi, könyvészeti utalásokkal töltsük meg az amúgy is szűkös oldalszámot. A forrásmegjelölés után közölt legszükségesebb magyarázatokat viszont azért tartottuk fontosnak, mert kötetünket elsősorban iskolai használatra szántuk, így bizonyos összefüggéseket jeleznünk kellett. Jeleznünk, de nem mélységeiben kifejtenünk, az ugyanis a tanulókra, diákokra várna. Itt illő elmondani, hogy a kiadvány tartalmának tervezésében nagy segítséget jelentettek a szaktanárokkal folytatott beszélgetések, az általános iskolák és gimnáziumok történelemoktatásra vonatkozó tantervei, illetve a helytörténeti szakkörök jelzett igényei. Külön köszönet illeti Silku Pál esztergomi tanár urat, aki személyesen átnézte és oktatási szempontból véleményezte a kötetbe tervezett dokumentumokat Valamennyi itt közölt forrásanyag a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának fondjaiban található (szakszerű rövidítése: K-EMÖL), ezért a forrásmegjelölésnél ezt külön nem is tüntetjük fel. Az olvasónak bizonnyára feltűnik majd, hogy a 151 dokumentum nagyobb része Esztergom megyére, vagy Esztergom szabad királyi (rövidítve: szab. kir.) városra vonatkozik, és csak töredék Komárom megyére, illetve a községekre. Ennek oka, hogy Komárom megye iratai a trianoni békeszerződés értelmében Szlovákiát (pontosabban: Cseh-Szlovákiát) illették, így azokat ma Nyitraivánkán őrzik. Levéltárinkban csak Komárom vármegye 1848. évi jegyzőkönyvének fogalmazvány-példánya maradt fenn ebből az időszakból, illetve azok a levelek, melyeket Komárom megye Esztergom megyének, vagy a szab. kir. városnak címzett. Ami a mai kettős megye községeit illeti, az ok részben ugyanaz, részben pedig, hogy a szabadságharc leverése után a községek igyekeztek megszabadulni azoktól a forradalmi időszakban keletkezett irataiktól, amelyek esetleg terhelő bizonyítékul szolgálhattak volna a megtorló hatalom kezében. Jól példázza ezt Nyergesújfalu leveleskönyve, amelyben Kossuth nevét később - úgy tudjuk, felsőbb parancsra - kitörölték, illetve vastagon áthúzták. A viszontagságos idők ellenére Esztergom megye és a szabad királyi város 1848/49- es történései elég jól rekonstruálhatók a megyei levéltárban őrzött forrásokból, amelyekből most csupán szemléltetésként meríthettünk. De méltán reméljük, olvasókönyvünk további kutakodásra serkenti mind a tanárokat, mind pedig a diákokat. Kötetünkhöz a következő forrásokból válogattunk: 3
