Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 6. (Esztergom, 2000)

Hermann Róbert: Esztergom és Komárom megye 1848-49-ben

Perczel Mór hadteste egészen Pest határáig tört előre. Windisch-Grätz ezek után bizonytalannak érezte helyzetét, s minden mozdítható csapatot a fővárosban és környékén vont össze. így az esztergomi megszálló csapatokat is visszahívták.

A megszállók távozása után a párkányi járás népe Köbölkúton gyűlést tartott, s felkérte Palkovics Károly főjegyzőt, hogy álljon a népfelkelés élére. A párkányi járási lakosok egyenesen a „magái megadni nem akaró" Esztergom ellen készültek vonulni. Palkovics a mozgalom megfelelő mederben tartása érdekében elfogadta a felkérést

Január 28-án a megyei bizottmány ülést tartott, amely érvénytelennek nyilvánította a hódolati nyilatkozatot, s kijelentett, hogy teljesíti a Debrecenben lévő Országos Honvédelmi Bizottmány rendeletéit. A bizottmány elhatározta a Párkányt Esztergommal összekötő hajóhíd kikötését, s ezt még aznap éjjel el is süllyesztették. A nagyobb biztonság kedvéért a megye székhelyét áthelyezték a párkányi járásbeli Bátorkeszibe.

Perczel csapatainak visszavonulása után Windisch-Grätz Petrichevich-Hor- váth János ezredest küldte Esztergomba.

Petrichevich-Horváth békülékeny hangot ütött meg, de elrendelte a Bátorkeszibe távozott tisztviselők letartóztatását. Förster Ferenc, a Dunagőzhajózási Társaság szénraktárosa azt ajánlotta az ezredesnek, hogy próbálják meg csellel foglyul ejteni az ellenállás lelkének tartott Palkovicsot. A 21. számú gőzöst Karvára küldték, s a gőzös belsejében egy század gránátost helyeztek el. A fedélzeten parasztruhába öltöztetett gránátosok voltak, akiknek Karvához érve azt kellett volna kiabálniuk, hogy „Éljen Kossuth!" Förster csele azonban valahogy kitudódott, s a gőzöst Csenkénél magyar ágyútűz fogadta. Petrichevich-Horváth erre haditörvényszék elé állíttatta Förstert, amely halálra ítélte, s február 8-án ki is végezték.

Február 5-én Esterházy Pál honvéd őrnagy csapatai Párkányról lövették a túlpartot, s a tüzérségi párbajban egy cs. kir. tüzér is elesett.

Február 15-én megérkezett a megye kinevezett cs. kir. biztosa, Andrássy József, aki újjáalakította a megyei tisztikart, s megtiltotta a párkányi járás lakosságának, hogy a „törvénytelen” megyei bizottmánynak adót Fizessen. Miután Lipótvár erődje megadta magát, s a cs. kir. csapatok megkezdték Komárom körülzárását, a Bátorkesziben lévő megyebizottmány február 7-én áttette székhelyét Komáromba.

17