Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 6. (Esztergom, 2000)
Dokumentumok
következtében, a közös jog tiszteletében készséget, úgy a törvények s azoknak végrehajtói iránt engedelmességet nem tanúsít, miután pedig a törvény ellenálhatlan uraságát megállapítani, a személy és vagyon bátorságát biztosítani, s az országnak a békét rendkívüli eszközökkel is helyreadni kötelesség:- annál fogva a megye azonnal rögtönítélő bíróságot állítaná fel, s azt gyors és pontos eljárásra utalandja. Mely rögtönítélési jog, a legfelsőbb rendszabályokban kijelelt eseteken kívül, az ország békéjének s a törvényes közcsendnek erőszakos kitörésekkel kísért lázadás, lázítás, lázadásra buj- togatás, s annak következtébeni gyilkosságok, rablások és gyújtogatások általi megháborítása eseteire, sőt e részben megkísértett, de közben jött törvényes erő által a végrehajtásban megakadályozott merényekre is világosan kiterjesztetik." Komárom megyében június 23-án az 1582. számú bizottmányi végzéssel hirdetik ki ugyanezt a rendeletet Itt a bíróság vezérletére elnöknek Milkovics Antalt, helyettes elnöknek Ghyczy Ignácot, ülnököknek Thaly Lajost, Kiirthy Alajost és Nagyváthy Vendelt nevezték ki, a kerületbeli szolgabúrákat pedig arra utasították, hogy bírótársukkal együtt a rögtönítélő szék bíráskodásánál szavazat nélkül jelen legyenek. Az ud- vardi és a csallóközi járás részére ítélőhelyül Komárom, a gesztesi és a tataira nézve pedig Tata mezővárosa állapíttatott meg. Érdekességként jegyezzük ide, hogy ennél a bizottmányi számnál, az előterjesztési hasáb mellett, a következő megjegyzés olvasható: „Letisztázta Salamon oct. 25 849". Mivel ekkor már túl vagyunk Világoson, sőt Aradon is, megkérdezhetnénk: vajon ez a „letisztázás” - a jegyzőkönyv fogalmazvány-példányába! - kinek és miért állhatott érdekében? Az tény, hogy mint már annyiszor, most is bizonyítható a két megye eltérő viszonyulása bizonyos rendeletekhez. Ez esetben is Komárom vármegyében kimondottan ezért hívták össze az állandó bizottmányt, Esztergomban viszont csak egy nappal később, de az aznapi tárgysorozatban is csupán a harmadik helyen szerepelt! 61. Esztergom, 1848. június 24. Wargha Benedek főszolgabíró lemond hivataláról Tekintetes Választmány! Folyó hónap 20-án a Párkányi kerületbe, a nép bizalma ország gyűlési képviselőjévé választott, mely hivatal fontossága, az ember minden erejét igényelvén, más foglalatosságot tellyesítteni nem képes, ennél fogva azon Hivatalt, mellyet eddig viselni szerentsém volt, egész tisztelettel le teszem, magamat pedig volt Tisztviselő Társaim szíves emlékezetükbe, a T[ekintetes] 170
