Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 6. (Esztergom, 2000)
Hermann Róbert: Esztergom és Komárom megye 1848-49-ben
nemzetőr kezében vannak. Ezért fegyvereket kért az Országos Honvédelmi Bizottmánytól. A megye kérését még aznap továbbküldték Budapestre, s Kossuth még aznap este sajátkezű levélben válaszolt rá. Közölte, hogy szívesen teljesítené a megye fegyverigénylését, de fegyver nincs. „Kívánják véremet s adom cseppenkint avagy folyamban, amint akarják, mert ha semmi egyebem nincs is, mit a hazának adhassak, vérem még van, de fegyverünk nincs, nem adhatunk, és így holnap mintegy 2500-ad magammal alkalmasint azon fájdalmas érzettel leend szerencsém Önöket üdvözölni, hogy vitéz készségük felhasználatára alkalmat nem nyújthatok, s nem Önök kíséretében haladhatok elő nagy fontosságú megbízatásom felé”. Ugyanakkor utasította a megyét, hogy legalább 500 jól felszerelt kaszás nemzetőrt állítson ki. Kossuth és kísérete 1848. október 18-án reggel indult el Budapestről gőzhajón a lajtai táborba; kíséretében ott volt a budapesü nemzetőrség egyik, 554 főnyi zászlóalja Karácsonyi Guidó őrnagy vezetésével. Kossuth eredeti szándéka az volt, hogy 5-6000 jól felfegyverzett embert visz magával a táborba, ám Esztergom megye előző napi levele óta már tudta, hogy ez a szándéka nem fog maradéktalanul teljesülni. Az első állomáson, Vácott csak ünnepélyes fogadtatásban volt része, itt egyetlen ember sem csatlakozott seregéhez. Esztergomban a közönség a délutáni órákban várta a gőzhajón érkező Kossuthot. A Duna-parton 1500 nemzetőr, az „érseki mesterképezde” 52 növendéke és lovas önkéntesek fogadták a délután hat órakor partra lépő Kossuthot. Az OHB elnökét Andrássy Mihály első alispán és a város polgármestere köszöntötte. Ezután Kossuth mondott lelkesítő beszédet, majd a vármegyei tisztviselőkkel tanácskozott. Miután meggyőződött arról, hogy valóban nem számíthat jól felfegyverzett nemzetőrökre, elfogadta a megye és a város által kiállított kaszás nemzetőröket. Ezt követően levelet írt az OHB-nak, s fegyvert, lőszert és pénzt kért az útközben gyűjtendő seregek számára. Levelében javasolta, hogy az OHB a szükséges fegyvereket a budapesti nemzetőröktől szedje be. Kossuth másnap már korán reggel munkához látott. Futárokat küldött Bars, Hont és Győr megyébe, valószínűleg az ottani nemzetőrség fegyvereinek mielőbbi beszedése érdekében. Reggel 8 órakor levelet írt az OHB-nak, s ebben közölte, hogy esztergomi tapasztalatai alapján feladta azon szándékát, hogy 5-6000 jól felfegyverzett emberrel menjen a táborba, s elhatározta, hogy minél nagyobb tömeget visz, és „a sokasággal imponálni" fog. Kossuth mintegy 15 000 emberre számított, s ezek kétheü élelmezési költségét 90 000 forintra becsülte. Ezért kérte az OHB-t, hogy Győrbe küldjön számára legalább egy 13
