Sobieski emlékkönyv. Sobieski III. János lengyel király halálának 300. évfordulója alkalmából rendezett konferencia anyaga - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 5. (Esztergom, 1999)

Szakács Lajos: Esztergom visszavétele

Ekkora haderő élelmezése és takarmányozása 1 hónapra (22 458 lónak: zab 13 470 q, széna 26 940 q, szalma 20 250 q; 44 000 embernek liszt: 9800 q, hús 3400 q) munícióval való ellátása és mozgatása nehéz logisztikai feladat elé állította a hadvezetést, azt a szervezetet, mely a harci feladatok mellett - még az un. „hadseregüzem" működtetését is a vállán viselte.

14 Az ellátás, mozgatás és harcbavetés alaposabb vizsgálatokat igényelne ebben a konkrét helyzetben. A Duna közelségét figyelembe véve, valamint a harcok sikeres kimenetelét ismerve, fogadjuk el, hogy ha sok panaszra okot adva is, de működött a „hadseregüzem". A túlerő mennyiségi mutatóihoz az erkölcsi tényezőt is hozzászámíthatjuk. Ezalatt a hadvezérek professzionalizmusát, okos döntéshozó képességét és személyes bátorságát emelhetjük ki, nem elhanyagolva azokat az erényeket sem, amelyek a lengyel király fővezérsége alatt is mindvégig megmutatkoztak: így az engedelmesség, az önfegyelem és az igazságosságra (irgalmasságra) való törekvés. Erba Odescalchi Sándor 1936-ban kiadott történelmi regénye: XI. Incze, XXVII, fejezete ugyan iróniát sem mellőzve világítja meg a császáriak és lengyelek viszonyát. Az, hogy a hamu alatt lappangó parázs ez időben mégsem lobbant lángra, - nyilván az említett erények közül a főszereplők önfegyelmének köszönhető. Sobieski János választott lengyel király (1629-1696) mondhatni a harcmezőn nevelkedett, világot járt, nagy műveltségű, sokat tapasztalt katona. Neve a török előtt félelmet, a szövetségeseknél tiszteletet, a magyarokban hálát ébresztett. Hóman-Szekfü szerint „az egykori chocimi győző, nem volt nagy stratégikus tehetség, ... ",

15 Uralkodása alatt Lengyelország mégis távol tartotta magától a törököt és a bécsi vállalkozás sem csupán taktikai játék volt. Károly herceg (1643-1690) valóban montecuccolis mentalitással, komoly, megfontolt, felelősségteljes módon végezte feladatát. Szentgotthárdnál már kitűnik vitézségével és mint generális is, megnyerő személyiség. A keletiesen pompakedvelő Sobieski írja róla: „Egyszerű, szürke ruhát visel díszes kis arany gombok díszítik csupán: a kalapján még csak toll sincs... A lova nem rossz, nyerge kopottas,... Mindezekkel együtt nem úgy néz ki, mint egy kereskedő, vagy mint egy olasz, hanem mint egy tisztességes előkelő ember. Mindenhez hozzá tud szólni, bármit említesz is előtte. Szerény, mértéktartó, és úgy tetszik, valóban tisztességes ember: a háborúhoz nagyon is ért, és ezt a tudományát alkalmazza is. "

16 Október elején a Párkányhoz kirendelt és 9-én megvert budai törökök (35 000 fő) viszszahúzódtak vilajetjük székhelyére. Onnan Kara Mehmed beglerbég, Kara Musztafa, a Bécstől megfutott nagyvezír parancsára, október 12-én segélyt - minden bizonnyal élelmet, takarmányt és muníciót - juttatott be Esztergom (Gran) várába, Choszineclar Hasszán pasa anatóliai beglerbég vezetésével. Feltételezhetjük, hogy katonai erősítés is érkezett vele. Október 13-án a sebesülteket és a betegeket elszállították, így 5000 főre becsülhető a várban szolgálatot teljesítő katonaság lélekszáma. A majdnem 140 évig török uralom alatt lévő 14 SUGÁR ISTVÁN: Lehanyatlik a török félhold. Budapest, 1983, Zrínyi. 61., 62., 15. p. 15 Lásd HÓMAN-SZEKFŰ: Magyar történet IV. Budapest, 1935. 210. p. 16 Listy... 562. p.; PÉTNEK] ÁRON: Szobieszki János király levelei Magyarországról. Forrás, 1980/8. 90. p.