Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1638-1702 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 4. (Esztergom, 1999)

Bevezetés

nyezet szavain kívül szerepelnek az ügytípusok csakúgy, mint a jogi fogalmak, és a közigazgatás egyes jelenségei, /perhalasztás, árszabás stb./.

A jegyzőkönyvek nyelve latin, azonban mindkét jegyzőkönyvben előfordul néhány magyar nyelvű napirendi pont vagy szövegrész, néhány szó. Mivel ezek nem számítanak nyelvemléknek, szükségtelennek tartjuk közölni. Esetenként a jegyzetekben utalunk a szöveg nyelvére. Hosszabb terjedelmű magyar szövegek a törvényszéki ülések anyagában fordulnak elő - különösen a bigámisták és boszorkányok pereiben -, azonban ezek a tiszti ügyész vádbeszédének típusszövegei. Jegyzőkönyvi előfordulási helyük: 2. kötet 148., 151- 152., 163-164. oldalak.

A regesztákat 1-től kezdődően mindkét köteten és a Függelék anyagán végig, folyamatos sorszámmal láttuk el, mely a regeszta első sorának bal oldalán található. A mutatókban, jegyzetekben erre a számra utalunk. Ugyanabban a sorban, jobb oldalon, római számmal a kötetszámra, arab számmal a köteten belüli oldalszámra utalunk, ahol a jegyzőkönyvi bejegyzés található.

Az egyes regesztákat a közgyűlés helyére, idejére, típusára utaló bejegyzés választja el egymástól, e tekintetben is a Pest megyei Levéltár hasonló köteteit vettük mintának. A régies dátumokat feloldva adjuk meg a regesz- tákban, az eredeti latin alakot a jegyzetben közöljük. A rövidítéseket külön jegyzék tartalmazza.

Az írásjeleket illetően az alábbi eljárást alkalmaztuk: kerek zárójel = eredeti, betűhív alak, kurzív zárójel = feltételezett vagy kikövetkeztetett alak, esetleg hiányzó közlések pótlása, kérdőjel = hiányzó adat vagy olvasati bizonytalanság; felkiáltójel = jegyzőkönyvi következetlenség; idézőjel = magyar nyelvű szövegrészek szó szerinti idézésére használjuk.

23