Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1638-1702 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 4. (Esztergom, 1999)

Bevezetés

alak /pl. Marót - Maróth, Esztergom - Esztergám/. A kevéssé ismert vagy ma már nem létező család- és helyneveknél csak a betűhív alakot adjuk meg.

Rangjelzőket csak a személynév első előfordulásakor adunk meg kerek zárójelben a név előtt, latinul, később csak akkor, ha lényeges változás történt a titulusban. Elhagytuk az egyértelműen nemes családnevek szokásos „egregius” rangjelzőjét. A szövegekben előforduló foglalkozás és tisztségneveket fordításban közöltük, ha többféle értelmezése lehetséges, kerek zárójelben közöltük az eredeti alakot.

A kötethez összevont hely- és személynév mutatót készítettünk, amelyben a helységnevek jelzős szerkezetben előforduló alakjait is megadjuk, ha a regesztában így fordul elő /esztergomi érsek, kassai kollégium stb./. A mutatóban h/=elynév/jelzi a helységeket. A jelenleg nem Magyarországhoz tartozó helynevek esetén zárójelben utalunk az ország nevére /pl. Sk. = Szlovákia/, ill. mai elnevezésére. Azoknál a helyneveknél, amelyek Magyarország területén találhatók, csupán abban az esetben közöltük a mai közigazgatási beosztásnak megfelelő megye nevét, amelyek a mai Komárom-Esztergom megye területén kívül találhatók. Ugyanazon helynév többszöri előfordulása esetén, külön csoportosítottuk az azonos értelmezővel előforduló eseteket. Személyneveknél az adatok közlési sorrendje: név, nemesi előnév, rangjelző, foglalkozás: pl. Esterházy Miklós, galántai, gróf, nádor. Ugyancsak utalunk a világos rokoni kapcsolatokra, a férjezett asszonyok nevét mind leánykori, mind férjes nevükön megadjuk, ha ez lehetséges. A vezetéknév nélkül előforduló személyeket is fölvettük a mutatóba /pl. Marinka, Koczkás Györgyné/.

A tárgymutatóban arra törekedtünk, hogy a regeszták tényleges tartalma szerinti tárgyakat tüntessük fel elsősorban, tehát az anyagi kultúra, tárgyi kör22