Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1638-1702 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 4. (Esztergom, 1999)

Bevezetés

adata a jegyzőkönyv vezetésén, fogalmazásán és őrzésén kívül a levelezések bonyolítása is, gyakran képviseli a vármegyét a diétán vagy más tanácskozáson. Hatásköre a későbbiek folyamán a leglátványosabban bővülő hivatali hatáskör, hovatovább a megyei tisztikar legfontosabb hivatalnokává válik.

Az adószedő /perceptor/ hivatalával Esztergom megyében már a 17. század közepén találkozunk. Feladata a köz- és háziadók kivetése, behajtásában való közreműködés, a pénztár kezelése, tartozások nyilvántartása, és minderről rendszeres számadás a közgyűlés felé. A hadiadó kivetésében és behajtásában - az adóigazgatási apparátus hiányosságai miatt - a Kamara képviseletében eljáró rovásadószedőt /dicator/ is alkalmaztak, akit a király nevezett ki, gyakran a megyei nemesség köréből.

Az esküdtek /jurassores/ kezdetben a megyei nemesség kebeléből választott, és az alispán és szolgabíró mellé rendelt bírótársak voltak, akiknek tevékenysége - a szolgabírák segítőtársaiként - később áttevődött a közigazgatás területére. Az 1613:24. te. véglegesen megkülönbözteti a közigazgatásban ill. az igazságszolgáltatásban részt vevő esküdteket, a táblabírákat /tabulae assessores/.

A regesztakötet használatának megkönnyítése érdekében az alábbiakban összefoglaljuk a kiadás főbb szempontjait, valamint a jegyzőkönyvek kutatásához szükséges, legfontosabb tudnivalókat.

A regesztakötet alapjául szolgáló jegyzőkönyvek a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára őrizetében lévő Esztergom vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvi sorozatának első két kötete. Levéltári jelzetük: IV-l/a-1. és IV-l/a-2. Mindkét kötet töredéknek tekinthető, mivel nem egész éveket zár le. Az első kötet első, terjedelemre kisebb / 29 pagina/

18