Kertészeti Egyetem tanácsülései, 1987
1987. március 27.
13 tenni, mint rendező elveket. A két budapesti karon nem célszerű olyan mértékben a gazdálkodással kapcsolatos kérdés, hogy önálló egységek, szervezetek alakuljanak ki, mert ez a létszám és egyéb gondokkal jár. A pontos megfogalmazást fontosnak tartom, tulajdonképpen a felülvizsgálatát az Egyetemi Tanács változtathatja meg. Jogilag meg kell fogalmazni azt, hogy egyértelmű legyen, hogy a budapesti karok is rendelkezzenek azzal a mozgástérrel, amivel a főiskolai karok rendelkeznek. Nehéz volt azt követni, amit Filius elvtárs mondott, de az általános elvekbe megállapodunk, akkor ezeket a konkrét dolgokat a bizottságnak a karok vezetőivel meg kell beszélni, végig vinni és konkretizálni. Szükségesnek tartom az egyértelmű megfogalmazást. Lehetséges foglalkozni a kari szervezeti és működési szabályzat kidolgozásával, decentralizálásával kapcsolatban, ezt messzemenően támogatom. Az általános elvek jók, végig követhetők, de néhány dolgot nem látok pontosan fogalmazva mint pl. a Kísérleti Üzem szerepe, helyzete. Az, hogy kari hatáskörbe kerüljön, a szakmai felügyelet elképzelhető, de a gazdasági helyzet nem, ezt nem látom elég körvonalazottan. A Kísérleti Üzem egy megszervezett pozícióban van, ellát kutatási, gyakorlati feladatokat, de gazdálkodik, ezt a gazdálkodást jogszabály Írja elő. Az Egyetemi Tanács összetételével kapcsolatban támogatom azt a javaslatot, hogy ne 70-80 fős szervezet alakuljon ki, hanem kisebb létszámú szervezet, átruházott hatáskör nélkül, önállóan tevékenykedne. Magam részéről nem lennék az elnökség pártján, de ha nagy létszámú szervezettel vagyunk, akkor a résztvevők körét csökkenteném, szerintem 40-50 főnél ne legyen nagyobb létszám. Nehéz elképzelni, hogy a pártszervek koordinációs keretben megállapodhatnak -e. A SZB-el kapcsolatosan: itt eltérő szervezethez tartoznak, ez sok érzékenységi problémát is jelenthet. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban célszerűnek tartom, hogy a jóváhagyásra kerülő szabályzat
