Kertészeti Egyetem tanácsülései, 1986
1986. április 24.
19 Dimény: Jól eső érzéssel hallgattam, de szerintem Szabó elvtárs személyes szimpátiája is benne van. Elfogultsággal van irántam, de jól esett, hogy ezt az értékelést adta a munkámról. Egy állami vezető, aki 11 évet eltölt az egyetemen, tudása legjavát igyekszik adni. Nekem ez az egyetem otthont adott, én a tudásom legjavát adtam ezekben az években. Kisebb, nagyobb zökkenőkkel, gondokkal én otthonnak tekintem az egyetemet. Kezdetben csak általánosságban ismertem a rektori teendőket, apró részleteit csak a munkavégzés közben volt lehetséges megismerni. Fontos, hogy mindenki a szó legnemesebb érdekében örömteljes megbízatásnak vegye, hogy ilyen teendőket elláthat. Én a leendő rektornak csak azt tudom mondani, hogy a vezetői megbízását fontos köztiszteletben álló megbízatásnak és fő hivatásának tekintse. Sokféle tisztséget töltöttem be, igyekeztem beleilleszkedni és a főhivatásomat az egyetem vezetői teendőinek ellátásában láttam. Az élet nem könnyű amiben élünk, keményen meg kell dolgozni a feladatokért. Adjuk a bizalmunkat a rektori munkához és bizalomért bizalmat várjunk. Én még nem kivánok visszavonulni, az intézetbe tevékenykedek tovább. Nem szabad személyi és egyéb gondjaink mellett elfeledkezni arról, hogy az egyetem szekerét csak egy irányba huzzuk mindannyian. Bizom abban, hogy a segítséget mindenki megadja a leendő rektornak. A jövőben is az állami vezetés törekedjen arra, hogy a kollektíva, a párt és társadalmi szervek teljes egyetértésben végezzék a munkát. Kérem az Egyetemi Tanácsot, hogy teljes felelősséggel, a feladatok ellátásával legyen a jövőben is segítségére az állami vezetésnek. Köszönöm a meleg megemlékezést és kérem, hogy a szolgáltató részleg ugyan úgy végezze feladatait, mint azt idáig végezte. Szeretném, ha sok ilyen Szabó Zoltánja
