Kertészeti Egyetem tanácsülései, 1985

1985. április 11.

- 7 -A szakmai, ideológiai és idegennyelvi továbbképzésben elért eredményeket, valamint a további képzési terveket rendszeresen vizsgáljuk a minősítések során. Ennélfogva is a minősítés a káderképzési és személyzeti munkában jelentős helyet foglal el. Szerepe, jelentősége a vezetők és a tudományos dolgozók nevelésében, munkájuk értékelésében, a további elvárások rögzítésében meghatározó.

1983-ban végeztük el az adjunktusok és tanársegédek minősítését. A kutatók és az egyéb nem diplomás minősítését pedig periódikusan végeztük. Elmaradásunk a minősítéseknél nincs. Ez ideig a minősítéseket szinkronba hoztuk a határozott időre szőlő szerződések megújításával, a jövőben viszont a meghatározott idejű munkaviszony szerződéses szabályozásának megszüntetése következtében, szabadabb időelosztásban, 5 évenként végezzük.

A minősítések lebonyolitása jól előkészitetten, szervezetten, elvtársias légkörben történt a pártvezetés és a társadalmi szervezetek képviselőinek jelenlétében. Az elkészített jellemzések a kiadott Írásos útmutató alapján készültek, teljes körű értékelésre törekedtek. Kiegészítésekre a minősítés időpontjában már csak 1-2 esetben volt szükség. A minősítések során nagy figyelmet fordítottak az egyéni problémák feltárására, a felmerült kívánságok, észrevételek figyelemmel kisérésére.

A minősítések továbbfejlesztésénél azt tervezzük, hogy a jövőben az egyéni, emberi tulajdonságokkal és az egyéni problémákkal, gondokkal még többet foglalkozunk. Ugyanakkor a minősítések készítőit arra ösztönözzük, hogy ne csak a pozitív tulajdonságok szerepeljenek a minősítésben, hanem a fogyatékosságok és a belőlük levonható következtetések, feladatmegjelölése is. Őszintén meg kell mondani, hogy ma még kádermunkánknak egy egyik gyenge pontja. Többnyire csak a pozitiv tulajdonságok kerülnek papírra és a rossz negativ tulajdonságokról csak szóban teszünk emlitést. Igaz, hogy ez a tapintat az esetek többségében eredményes, de a minősítésnek a jövőben teljesebb képet kell adni a minősítettről, tehát nemcsak a pozitívumokról, hanem a hiányosságokról és az elvárásokról, a további követelményekről is. Ezek nélkül a munkahely változtatáskor adódhatnak problémák, mert ha a minősítés csak az egyén jó oldalát mutatja be, az uj munkahely nem kap teljes tájékoztatást azokról az esetleges hiányosságokról, amelyek megismerésére ugyancsak szükség lenne. Erre, tehát a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani, még akkor is, ha a tudományos dolgozóink túlnyomó többsége választott munkahelyét