Kertészeti Egyetem tanácsülései, 1982

1982. január 21.

о- з -kezetében helyet kell kapjon egу egységes, tervszerűen kifejlesztett zöldfelületi rendszer, amelynek alapvetően szociálishigiéniai jelentősége van. Érdemes ezzel kapcsolatban egyik 1919-ben megjelent könyvéből idézni néhány gondolatát:

" Összefoglalva a jövő városépitészetének kertmüvészeti részére vonatkozó kérdéseket röviden megállapíthatjuk, hogy a jövőben ezeket nem elsősorban szépészeti, de elsősorban szociális kérdésekként kell megítélnünk: A városok parkrendszerének is demokratizálódnia kell, a parknak, a városi kertnek a közönség széles rétegei és elsősorban a gyermekek szolgálatába kell szegődnie.

A jövő városaiban tehát a Sitte szerinti dekorativ zöld helyet kell, hogy adjon a higiénikus zöldnek. A jövő város parkajai, zöld terei csak a városépítő, a kertépítő, az építőművész, a szociológus és a pedagógus együttes munkálkodása biztosíthatja. Elkerülhetetlen szükséges azonban a modern város helyes és ideálisan higiénikus felépítéséhez egy mindenré előre kiterjedő parkrendszer megállapitása, amelyben aztán az egyes zöld terek mint szerves egészébe jól és célszerűen helyezhetők bele."

Kertmüvészeti alkotásai közül kiemelkedőbb a Szolnokon készült tiszaparti park, amely jelentős településkép formáló hatású, a Baján megépült Déri park, a nyíregyházai Morgó melletti temető, a budapesti Kossuth- tér és a Lőrinci Kossuth-park.

Alkotásai az akkor kibonatakozóban lévő architektonikus, szigorúan az épülethez, a szerkesztett rendhez igazodó kertstilus szellemében készültek. 25 éves tevékenysége alatt erre oktatta hallgatóit is. Az oktatásban szerepelt a korszerű városépitészeti városrendezési kérdések is, mivel Rerrich felismerte, hogy a településfejlesztés nem nélkülözheti a kertépítész szakemberek közreműködését, ahogy e szakemberek sem nélkülözhetik a városrendezési alapismereteket.