Kertészeti Egyetem tanácsülései, 1976

1976. december 14.

11 üzemmérnököket; képeznünk, akik munkájuk »mellett képesek tovább tanulni, ismereteiket továbbfejleszteni. Ennek lényeges része, hogy milyen a hallgatókat oktetó módszer kialakítása. Szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy a jelenlegi oktatói típus jó, vagy nem és ez vonatkozik a hallgatókra is. A pedagógus mellett egy olyan típus kialakítása, aki rendelkezik tudományfejlesztő készséggel, alkalmas ennek a tudománynak átadására, egy generáció kialakítására. Ennek hallgatói oldalai úgy elsajátítani az ismereteket, hogy azok birtokában alkotókósz legyen. Ezt az alkotó készséget szeretné aláhúzni. Úgy néz ki jelenleg a helyzet, hogy a hallgatók megítélése nem találkozik olyan társadalmi fejelósséggel mint az elvárható lenne. A jelentkezettek 50 %-a nem fejezi be időben a tanulást, 15 %-a pedig egyáltalán nem fejezi be.

A jelentkezéseknél vagy egy szelekció, mégis ilyen kedvezőtlen statisztika alakul ki. További adatok, hogy a gyakorlatban a végzetteknek sem 100 %-a alkalmas a munkahely betöltésére, kb. 10 % lehet a "selejt". A végzetteknek kb. 20-25 fe?-a nem képzettségének megfelelően foglalkoztatott. Itt egyrész abból adódik, hogy a képzettségi szint és a megszerzett tudás nincs szinkronban.

Az intézményi oldal: Itt az intézménnyel szemben támasztott feladatokból kell kiindulni, mely 3zélesebbkörü lesz mint ma. Alapvető feladata az oktatás, beleértve az alapképzést, a továbbképzést és itt már nincs minden rendben. Harmadik kérdés a külföldi hallgatók képzése.

Az oktatás mellett a kutatás a másik nagy terület. A kutatási és tudományiéjlesztő tevékenységből nagyobb feladatot kell vállalnia a felsőoktatásnak. Úgyszintén a termelés fejlesztésből a szaktanácsadással összefüggő feladatokból. Itt nagyobb előrelépés történik. Éppen a kertészet az a terület, ahol sokat lehet segíteni a "Kiskert mozgalom" stb. keresztül.