Kertészeti Egyetem tanácsülései, 1968/november-december

1968. november 26.

- 3 Pillls:

Polinszky:

Fodor:

Domokos:

Terpó:

Polinszky;

Kozma:

Úgy latja, hogy az idő és a helyzet megérett az intézetesitésre. tíz azonban egy alapos, körültekintő, szervező munkát követel. Számos személyi probléma, egyéni érdek hátráltatja az intézetesités problémájának megoldását. Vonatkozna ez különösen a most meglévő agazati kutató intézetekre. A tvr. 4. §. /2/ bekezdése szerinte nem egyértelműen van megfogalmazva. /Polinszky a §. helyes értélhezéséről az Elnöki Tanács es a Minisztertanács kapcsolatát idéző példákat hoz fel: Az MT kormányoz, az tílnöki Tanács dönt/.

a tanszékvezetői megbizás már is időhöz van kötve, ezert felesleges a rendelettervezetbe ezt bevenni.

Azért nem uj tvr - t tervezetet készitettek es azért döntöttek a most is érvényben lévő tvr. módosítása mellett, mert most az összes oktatási intézmény szabályzatát feluji kell vizsgálni, tíz a munka 1-2 evet vesz igénybe. Addig is azonban, az intézmények demokratizálását tovább kell fejleszteni és a fejlődést akadályozó megkötöttségeket fel kell oldani.

Az "intézeteket kell szervezni” fogalmazás helyett "lehet szervezni". Javaslatát azzal indokolja, hogyha az intézet szervezésének még nincs meg a feltétele, akkor ez kötelező erővel nem rendelhető el. Felhivja Polinszky elvtárs figyelmét, hogy a tvr- rel szemben a cimzetes egyetemi docensi cim adományozása nem az intézmény hatáskörébe tartozik.

Az intézetesités szükségességére utaló tvr résznél a "kell" kifejezést helyesli. Egyszer ezt a feladatot meg kell kezdeni. A "lehet" tehát nem kötelező fogalmazás, a kérdés rendezésének további halogatását jelenti, illetve jelentheti.

Javasolja, hogy a szakok vezetői az Egyetem Tanácsának feltétlenül legyenek tagjai. Indokoltnak tartaná, hogy a szakok élén dékánok álljanak /dékáni hivatal nélkül/.

A felvetés indokolt, de részletesebb tárgyalást kiván.

A fejlődés feloldja-e a mai szervezeti formákat• Pl. megszűnik- e a hurok? Úgy véli, a szakok egy mozgalmasabb, a mai élettempóhoz jobban alkalmazkodó szervezeti forma.