Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1965
1965. február 12.
6 Pais: Domokos: Mag/ar: Boros: A felsőfokú technikumot végzett levelező hallgatók felvételét országos szinten kell rendezni. Kérdés, van-e értelme a felsőfokú technikumok fenntartásának? Inkább kevesebb, de jól képzett kádert kell adni a népgazdaságnak és megfelelő számú felsőfokú technikust. Javasolja ezt a kérdést a Főiskola Vezetősége vigye a Minisztertanács elé. Célszerű megvizsgálni és az elhangzott szempontok szerint a levelező hallgatók létszámát csökkenteni. A levelező tagozaton - a Humboldt Egyetemhez hasonlóan - egy rendkivül erős felvételi szűrő beiktatását javasolja. Nem vitatja, hogy a levelező hallgatók nem tudnak megfelelően eleget tenni a követelményeknek. Véleménye szerint nem is tehetnek eleget. Először a gyakorlatiban nem tudnak részt venni, másrészt az elméleti felkészültségük kisebb, mint a nappaliaké, bár a 72 nap szabadság rendelkezésükre áll. De ösupán a 72 nap és az éjszaka áll rendelkezésükre a tanulás ban. Nehezebb a termelésben dolgozók helyzete, az adminisztrációs munkakörben dolgozóknak nagyobb lehetőségük van a tanulásra. Véleménye szerint a társadalomnak többet kell áldozni és a levelező hallgatók segítségére lenni. A munkaadó oldaláról tekintve a kérdést, például három vezető dolgozó közül kettő tanul. Ezek szerint nagy áldozatot hoznak a hallgatók tanulásukkal, de még többet azok a munkatársak, akik három személy munkáját magukra vállalják. Ez jelentős konfliktusokat szül. Á társadalom kell, hogy magára vállalja az oktatás összes hátrányát, kiadását, nem pedig a szűk közösség. A felvételek ügyénél kellene a Főiskolának határozottabb- nak lenni. A legutóbbi államvizsgáztatáskor tapasztalta, hogy egy "maszek" szőlész vizsgázó még az általános iskola szintjét sem mutatta. Ilyen esetben nem szabad megengedni, hogy mérnök legyen az illető a szocialista rendszerben. Megállapítja, most, amikor a kormány a takarékosságot elrendelte, a Magyar Népköztársaságnak a levelező utón való tanulási forma túl drága. A felvételeknél elsősorban a szocialista helyzetet kell figyelembe venni. A felsőfokú technikus képzés a középkáderek nevelésére jött életre. Megállapítható, hogy 1965-ös tanévre mindössze 8-10 fő termelésben dolgozó került felvételre a levelező tagozaton. Itt lettünk "papirnemzet" és nem a népgazdaságnak képzünk ki kertészeket. Sokan a levelező, hallgatók közül nem is láttak kertészetet/cca 70 % ban/ csupán az elméletet tanulják meg könyvekből. Ismerteti 1958-tól visszamenőleg 1964-ig a mezőgazdaságban dolgozók arányát. A levelező hallgatók zöme, különösen a nők csupán diploma-szerzés végett iratkoznak a Főiskolára. Ilyen luxust a magyar népköztársaság nem engedhet meg. A képzésnek ez a formája azért drága, mert a kiképzés után a termelésben mégis hiányok mutatkoznak. Általában az öt esztendőből a levelező hallgató két évet nem dolgozik, tehát a levelező oktatás semmivel sem olcsóbb, mint a nappali kiképzés. Ezek a személyek gyakorlati hiányossággal kerülnek ki és elméleti felkészültségük sem olyan, mint a nappali tagozaton.
