Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1963

1963. október 4.

- 12 ­Az I.évesek még nem ismerik a tanulás technikáját. Nem tudtak át­váltani a középiskoláról a Főiskolára. A rendszertannál nem tudják az anyagot átvenni. Latin kifejezések miatt és nyelveknél fordult elő bukdácsolás, voltak olyatí^Budapesten végeztek, de orosz nyel­vet nem tanultak. A technikumi minimum vizsgán is buktak. Pld. női hallgató megfe­lelt, ugyanakkor a traktorvezetésből egy fiú elbukott. Hozzászólások. Dr.Pillis Pál: Ezzel a napirenddel nemcsak formálisan akarunk végezni, hanem tanulságos következtetés is levonni. A 30 %-on felüli bukási arány rendkívül magas és a tanulmányi főiskolai átlag 3«17* ez majdnem egy féljeggyel csúszott az 1956/57« tanév óta. A felvételi rendszerben voltak nem egészen jó hatások a bukásra nézve, de ilyen hatások voltak más felsőoktatási intézményben is, ahol pld. a kerületben a Műszaki Egyetemen nincs 30%-os bukás. Ott a tanul­mányi átlag is jobb. Oda jobb anyag jelentkezett, mint ide, de ez még mindig nem magyarázza meg a bukások magas számát. Az átlag miért csúszott 3*47-re? Ezekre kellene magyarázatot találni. Fel­vet egy-két okot: 1./ A korábbi tanácsülések évekkel ezelőtt fog­lalkoztak ehhez hasonló problémákkal. A mi főiskolánkon a követel­mények nincsenek pontosan meghatározva és egymással összhangba hozva. 2./ A rossz tanulmányi eredmények abból fakadnának-e, hogy a főiskolánkra annyival gyengébb anyag kerül be, mint a Műszaki Egyetemre. Vagy valamivel könnyebb a tananyag? Meg kell vizsgálni, mit kérünk a diákoktól, mit adunk nekik. Arányban van-e, amit visszakérdezünk. A mi hallgatóink szorgalma - nem hiszi, hogy sok­kal kisebb lenne, mint nagy átlagban a más felsőoktatási intéz­ményekben tanuló hallgatóké. Hogyan van biztosítva a tanulási fel­tétel: a kollégiumban rossz, a helyzet, tanulószoba nincs, egymást zavarják, nagy a tanterem-hiány, nem tud a hallgató sehol sem ta­nulni. Valószinü ezek is hozzájárulnak, hogy nem lehetünk megelé­gedve a tanulmányokkal. Hogyan vannak ellátva tankönyvekkel, egye­temi jegyzetekkel? Ezt a kérdést is fel kell mérni. Ha végigol­vassuk a jelentést, nagyon sok kérdőjel marad, amire nem tudunk választ adni. Összefoglalva: A Főiskola Tanácsa előtt a rossz tanulmányi ered­mények oka nem világos. A diákok nem rosszabbak, mint az egyéb felsőoktatási intézményben tanulók. Mi az oka annak, hogy több mint 30 %-os a bukás, mit tehetünk ennek érdekében? Dr.Tóth Tibor: Egy alapvető dologra hivja fel a figyelmet. A Főiskola a nagy tanulmányi reform bevezetésében előljárt, ebbe. a munkába sok energiát fektetett. Ennek nemcsak pozitiv, hanem negativ vo­natkozásai is voltak. 1960/61.évben 3.17, iy62/63-ban 3.47 a főiskolai átlag. A köve­telmények és tényleges tudás között kezd valami harmonia kiala­kulni. A tanulmányi reform következtében, a tanárok a követelmé­nyeket növelték, az előnyös hatása most kezd a reform-tanitásnak kibontakozni. Ugyanakkor, amikor a bukások száma emelkedik, emelkedik a jó jegyek száma is^ ez egy olyan pozitiv tétel, amit figyelembe kell venni. Egyes tárgyaknál a mérce nem egészen egy­forma. A követelmények tekintetében bizonyos arányosítást kell végrehajtani. Az sem mindegy, ki vizsgáztat. Vizsgáztatni csak hosszas pedagógiai és szakmai gyakorlattal rendelkező oktatónak lenne szabad. Előfordult az elmúlt években, hogy olyan valaki vizsgáztatott, akinek nem volt meg a kellő tapasztalata. A vizs­gáztatási rendszerben, a beszámolás értékelésében a tapasztalt oktatókat be kell vonni. A fiatal tapasztalatlan oktatokat első­sorban tanítsuk meg vizsgáztatni.

Next

/
Thumbnails
Contents