Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1963
1963. március 8.
8 Vas Károly: Hogyan alakul a szakdolgozat készítésre fordítandó idő a gyakorlat alatt? Terpó András válaszol a feltett kérdésekre. A gyakorlat jellegét illetően az a vélemény alakult ki, - mivel a Főiskolán mérnökképzés folyik - nem a fizikai munkára helyezik a hangsúlyt, hanem a oél, hogy jó mérnököket képezzünk ki. Gél a fizikai szakmai munka elsajátítása és az üzemben való élés. A gyakorlatokat ebben a szellemben kívánják továbbfejleszteni. Gleinte egy teljes napot biztositottak tanulásra, de a gazdaságban folyó munkák összetorlódása miatt ezt félnapra kellett csökkenteni, a hallgatók ezt azonban nem tanulásra használták fel, igy^ezt is megszüntették. Javasolják, hogy a jövőben a szombat délelőtt legyen szabad, ez váltás szempontjából is helyes lenne. A naplóvezetésre mindenkor biztositottak időt. Véleménye szerint helyes lenne egy-egy szaktárgy gyakorlat?nak lezárása után konzultációt tartani. - Vas Károly kérdésére: az átmeneti tanterv szerint két órát biztositottak a szakdolgo- zatkészitésre. Gyollai János a gyakorlatok osztályozásának egységessé tételét hangsúlyozza. Síihez feltétlenül szükséges, hogy a csoportvezető tanárok ismerjék meg a hozzájuk.beosztott hallgatókat*annyira, bőgj' minősíteni is tudják a gyakorlat alatt végzett munkájukat. .h. tanulmányi kirándulásokkal kapcsolatban megállapít ja, hogy azok szervezése a múlt évben alapos volt, csak a zsúfolt programot kellene egy kicsit széthúzni. Hiányolja a kiküldött anyagban a hasznos tapasztalatokat. - Feltétlenül kell időt biztosítani a gyakorlat alatt is a rendezvényekre, összejövetelekre. Probocskai andre hangsúlyozza, hogy a gyakorlat célja az üzem életének megismerése volt. Nagy jelentőségűnek tartja, hogy azt a gyakorlat korszerűsítése érdekében megvalósítani kísérelték. A határozati javaslatokkal egyetért. Helyesnek tartja, a külön elméleti oktatásra szánt 4 hét beiktatását. G-ál József né /M.M./: Az oktatási reformtörvény célkitűzése az élethez való közelebb-kerülés volt, ennek eredménye egy' uj iskolatípus létrehozása: a szakközépiskoláé és az 5+1-es gimnáziumi oktatást. Kertészeti vonatkozásban: 9 kertészeti jellegű szakközépiskola működik, melyekben az érettségi bizonyítvánnyal együtt szakmunkás bizonj'itványt is kapnak a tanulók. Az 1963/64. tanévben 17 szakközépiskolára küldtek be javaslatot. A 100.000 politechnikai oktatásban részesülő tanuló közül 33.000 mezőgazdasági jellegű, ebből 22.000 kertészeti jellegű oktatásban részesül. /10.000 zöldség és hajtatás, 4.000 gyümölcs-faiskola, a többi szőlő, borászati, dísznövény termesztési, magtermesztési/ Az 5+1-ös gimnáziumban érettségizettek zöme a kertészeti pálya felé orientálódik. A Főiskola oktatásában is tükröződnie kell annak, hogy. vezetőket nevel, hiszen a technikusi képzés is a felsőfokú technikumokba tevődik át. Kürtiné /P.M./ Kétségtelen, hogy általában a mezőgazdaság, de különösen a kertészet iránt komoly érdeklődés nj'ilvánult meg. Kgyetért azzal, hogy a Főiskolán nem a fizikai munka begyakorlása a döntő, hanem vezetőket kell kiképzeni. Tehát üzemvezetői, szintetizáló gyakorlatot kell tartani. Helyesnek tartja a hosszú
