Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1963
1963. február 1.
- 3 Ormos Imre elhibázott dolognak tartja a csak beszédkészségre oktatást« A fordítási készségre nevelés eredményesebb a rendelkezésre álló igen rövid idő alatt« Elsősorban szakszövegforditásra fordítsanak figyelmet. A záróvizsgát feltétlenül meg kell hagyni. Terpó András a beszédkészgére való nevelés mellett van« Szükséges- n'ek tartja, hogy a második idegen nyelv választásánál vegyék figyelembe a hallgató által választott szaktárgyat is. Muha István hangsúlyozza, hogy a nyelvoktatással kapcsolatban To évvel ezelőtt megjelent rendelet a forditási készség fejlesztésében szabja meg a nyelvoktatás célját« A MM— nak meg kellene határozni a mai követelményt. Három évi nyelvoktatást elegendőnek tart a beszédkészség kifejlesztésére is. Kéri, hogy amennyiben nincs is kollokvium, y az idegen nyelvből kapott gyakorlati osztályzat számítson be a hallgató tanulmányi átlagába. Somos András kéri a lektorátus vezetőjét, hogy kellő eréllyel és határozottabban biztosítsa a határozatok végrehajtását. A Tanácsülés a határozati javaslatokat elfogadja azzal, hogy - amennyiben erre lehetőség van - az idegen nyelvi oktatás 3 évre történő felemelését indokoltnak és szükségesnek tartja. d/ Muha István érdeklődik, van-e lehetőség a jelenlegi szűk sport- pálya növelésére? Tamássy István» Mi az oka annak, hogy a Főiskola s^orteredmé- nyei elmaradnak az agrárfelsőoktatási intézményekétől? A nevelési munka hiányosságai anyagi feltételek, vagy rossz "beiskolázás" következtében álltak elő? Somos András megjegyzi, hogy a határozati javaslatok 6. pontja a gyakorlati munka rovására semmiféleképpen nem mehet. Vashegyi Tibor közli, hogy nemcsak a sportpálya kicsi, de a rendelkezésünkre bocsátott tornaterem is túlzsúfolt. A tervbevett építkezésekkel tudják csak megoldani a kérdést. Természetes, hogy a gyakorlat alatti testnevelés nem mehet a gyakorlatok rovására, de szükséges, hogy a gyakorlati rendszer keretében a kulturmunkára s ennek keretében a sportolásra is biztosítsanak lehetőséget. Nem ért egyet Tamássy elvtárssal abban, hogy lemaradnak eredményekben a többi agrárintézmény mögött. Anyagi ellátottságuk jój bár a létszámemelkedéssel együtt az anyagi alap emelését is kérik. Erdélyi Lajos helytelennek tartja, hogy a határozati javasla- tok szervezeti kérdésekre szorítkoznak és nem tartalmi, nevelési kérdésekre. Véleménye szerint az 5* pontra nincs szükség. Javasolja, hogy egészében emeljék a színvonalat s az aktiv sportolók számát. Törődjenek többet a Főiskola dolgozóival is. Marsó Gyula a testnevelési tanszék feladatát abban látja, ho^y minél több embert vonjanak be a testnevelésbe - egészségi szempontból. A minőségi sporttal kapcsolatos igényeket elsősorban a beiskolázás szabja meg. Feladat a tömegsport fejlesztése a lehetőségeken belül. Az 5* pontra szükség van, mert a végzetteknek a vidék kulturális- és sportéletében részt kell venni. ,
