Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1960-1961
1960. október 22.
14 Magyar e.: Dobray e.: zölcls éghaj tatást, üveg alatti termesztést és a műanyag- fóliák alatti termesztést értem. Nagyobb igényű, a ki- sérlet, mint a szántóföldi kísérlet. A másik indok az, hogy nem a mi tanszékink az utolsó a bevételek beszállítását illetően. A kapott összeg jelentős részét vissza is juttatjuk. Az alsó telepről évente 70 ezer forint beszállítását vállaljuk az államkassza részére. Most I30 ezer forintnál tartunk, emellett oktatunk, kutatunk és termesztünk. A soroksári bevétel 100 ezer forint korul van. A továbbiakban felsorolja a tanszék elért eredményeit. A tudományos káderutánpótlás tekintetében is sokat tett a tanszék. A többlet-igényünk abból adódik,hogy a vegyszeres gyomirtás kérdéseinek tanulmányozását a zöldség- növények viszonylatában a folyó évben kezdjük el. A munkát előkisérlelekkel kellett elkezdeni, /paprika, paradicsom/. A következő uj feladat, amelynek a vizsgálatát 1951-ben kezdjük meg: a korai termesztésben, zöldséghajtatásban uj fűtőanyagok szerepelnek /olaj, pakura, gáz, szén, hulladék/. A másik a nyomelemek szerepe a zöldségnövények trágyázásában. Vannak témák, amelyeket kisebb költséggel szerepeltettünk, mert már befejezéshez közelednek a kutatások. A soroksári tangazdaságban van a zöldségtanszék kutatásainak lebonyolitása. Évente 300-400 ezer forint realizálódik. A munkaerőellátottság viszont kezd aggasztó lenni. Nagyon kérem, hogy lehetőleg csak a nagyüzemi kisérleteket végezzék a gazdaságban. Javaslom kutatói kollektíva létrehozását. Érdekes, hoöy a nem termesztési tanszékek szubvenció kxa felhasználása alatta marad az előirányzatoknak. A termesztési tanszékeknél viszont tökéletesen igazolva van az a törekvés, hogy a szubvenció kereteket emeljék és ezek felhasználásával a kutatások eredményét biztosítsak. Rendkivll érdekes, hogy mindazon termesztési tanszékeknél, ahol a plusz-igények jelentkeznek, a realitás kézzelfogható. A nem termesztési tanszékeknél vagy hozzá sem nyúltak a szubvencióhoz, vagy elenyésző részt használtak fel. Ez a belső koordináció kérdésével függ össze. A plusz igények a szánok tükrében reálisnak látszanak. A két tangazdaságban az évű előirányzatoknak BO-70 %-a használódott fel. A OS rovat tekintetében a felhasználás a leggyengébb viszonylag és itt pontosan azok a tanszékek, akik nem termesztési tanszékek maradnak egy felelettel adósak: vajon miért nem használták fel a külső szubvenciókat. _ Az üzemtani tanszék viszont a külső szubvenció fel- használásaxjg tekintetében péloásan teljesítette tervét. Elvi kérdés: a külső szubvenció kérdésénél merül fel az a szükséglet, ho0y az üzemtani tanszék nem tud tényszémok nélküli kutatási terveket végrehajtani, a tényszámokat pedig bizonyos mértékig egy szükség szerint kiépítendő üzemi statisztikai számadat összeg adná meg. Erre 20 ez^r forintot kell beállítanunk. Epre az volt a felelet, hogy szuo.enciós téma. Nagyon sok kívánni való van a tanszéki gon^odságot illetően az elszámolások elbírálása tekintetében. Rendkívül példamutató a soroksári tangazdaság, ugyanezt Szigetcséprol már nemig lehet elmondani.
