Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1960-1961

1961. április 29.

- 7 hive a minden áron való tárgyszükitésnek. Néhány tárgy nagyon hiányzik, igy pl. az anrárnazdaságtan. Az üzemtannak országos szintű szemléletek kialakításában nagyon nagy szüksége van az agrárgazdaságtanra. Ugyancsak nagy szükség van a kereskedelemtan oktatására. Az oktatók továbbképzésénél fértetlenül szüksegesn5kr~tartja elsősorban a belső £kk- réKOkracctóaiasakciigHnk^: erőkre támaszkodjunk, mert hiszen a szakmai kiváló képviselői a Főiskolán vannak.-Az egyéves levelező képzésnek anyagi előfeltétleit hangsúlyozza, ítíc- A Hajdúszoboszlói tangazdaság ilyen irányú berendezettségét említi meg. A kertészeti oktatás is van annyira fontos, hogy a hallgatók a gyakorlatokon kulturált elhelyezést kap- • janak.

Velich Sándornak határjzott álláspontja, hogy szakosított mérnököket kell 4 A ma és' a govneveini.^Véleménye szerint külön kell tárgyalni az átmeneti mezőgazdasága, és külön a perspektivikus tantervet. A politechnikai okta- kertészeti ter-tás érettségi színvonalon szakmunkást, a kétéves felsőfokú melése szakosi—technikum technikust képez. Erre épül az egyetemi képzés, tott embereket Amig a kétéves technikum nem adja az utánpótlást, kitart az kiván tőlünk, előgyakorlat mellett, amely az alapozó gyakorlatot adja.

Véleménye szerint nem helyes a budapesti intellektüellek és a nagyipari munkások gyermekeinek beiskolázása.A termelőüzemek létesítsenek társadalmi ösztöndijat az arEvxv±k3±- 2RISX egyetemre alkalmas gyerekek részére. A képzés menete: egyéves előgyakorlat után az első két évben a Főiskolán a szakmai képzés alapját, III.-IV. éven komoly, mélyreható sokoldalú oktatás, az V. éven meghatározott rendszerben szakosítanának, amely igy széleskörű alapra helyezkedne. - Nem ért egyet azzal, hogy a géptant és üzemtant felosszák.

A szaktárgyi oktatást kell megtermékenyíteni üzemtani vonatkozásokkal. Az üzemtannak, mint szaktárgynak meg kell maradni. Elsősorban szervezni tudó szakosított mérnökökre van szükség. A szakosítást a Főiskolának kell elvégezni.

Pillis Pál ellentétben Szilágyi elvtárssal a legfontosabb alapkérdések megbeszélését szükségesnek tartja. Velich elvtárs elképzelése a mezőgazdaság fejlődését illetően a lo-2o ezer holdas állami gazdaságokra épül. Ez viszont a mezőgazdaságilag hasznosított területnek csak lo %-át teszi ki, a 9o % termelőszövetkezet. A 4500 termelőszövetkezet átlagosan I800 holdon gazdálkodik, ezeknek 8 Ő-a kertészet. Ez pedig nem bir ki szakositott mérnököt. A perspektivikus terv szerint a termelőszövetkezetek átlagos nagyságát 4-5 év alatt 3.000 holdra emelik. így is csak 25o hold kertészet lenne egy-egy termelőszövetkezetben. A szakositott mérnökhöz looo holdas almások kelle ek. ITem képezhetünk csak állami gazdaságok részére szakembereket. Nekünk elsősorban a termelőszövetkezetek számára kell képeznünk szakemoereket s ezek között is legfőképpen üzemszervezőket. Menedzser-saondt tipusu Főiskola kell, amilyen a kapitalista országokban már kialakult. A kikerülő szakembernek a munkákat kell megszervezni, gondoskodni a gépek maximális k használásáról, emberek mozgatásáról. Jelen körülményeinkben olyan kertészmérnökökre van szükség, aki a szántóföldi növénytermeléshez és állattenyésztéshez is ért. Mindenhez értsen keveset és szervezni tudjon, ez nagy képés lenne.E mellett természetesen legyen szakosítás is a végzés után, levelező utón; az önképzés lehetősége is megvan. Jelenleg olyan perspektivikus tantervet kell készíteni, amely-egy évtized perspektíváját kibirja, ennél hosz- szabb illuz rikus lenne.

Öllé Lajos elvtárs rendkívül pozitívnek tartja, hogy a Tanács tagjai a

Főiskola perspektívává:iák kérdéséhez hozzászólnak, az ellátan dó feladatokat illetően sugárzik belőlük a szakmaszeretet.

A Tanszékvezetők most bővebben ismertetik nézeteiket a Főiskola célját illetően, mint ahogyan ezt a tudomása szerint