Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1956
1956. március 20.
való intenzív kapcsolr.t kiépítését és a gyakorlati életre való jó felkészülést segítette elé. A tankertészetek kiépítése ezek alapján folyamatban van. Az oktatók módszeresen és rendszeresen foglalkoznak tudományos kutat sö 1 is. Erről nyújt áttekintést a Faiskolai Napok előadássorozata, ahol egyes tanszékvezetők mellett zömmel fiatal oktatók számolnak be majd ilyenirányú munkájukról. Hangsúlyozta» ez biztosíték arra, hogy a Főiskola jó kezekben van, egyben 'rdeméül tudja be az egyábir nybun is sokoldalúan igénybevett idősebb oktatóknak is. Kéri az ünnepi tanácsülés tagjait és vendégeit a majd elhangzó előadások meghallgatására. Ezután a következő felszólalások hangzottak el: dr.Fekete Zoltán: ^elveti, tisztázni kellene azt a problémát, hogy a Főis- kőia túlajdónképen lo3 vagy lo9 éves múltra tekinthet-e vissza.Ernst Ferenc ugyanis, aki az első szakintézmény igazgatója volt, mielőtt ezen állását elfoglalta volna előzőleg 6 éven át magániskolát tartott fenn. Ha magánintézetét - amely eziddben az egyetlen szakintézmény volt Magyarországon. - jogelődünknek tekintjük, akkor a Főiskola lo9 évep múltra tekinthet vissza. Probocakai Endre: Ernst Ferenc magánintézetét minden alappal jogelődünk- nek ismerhetjük cl. Elnézést kér a Szőlőt erme azt isi Tanszéktől,hogy előadásában a szőlészeti és borászati továbbképzőkről nem tudott • bővebben tájékoztat ist adni, de ehhez sajnos nem állt megfelelő anyag rendelkezésére. K tona Zsigmond: Az 187o-es években Bihardióaze.gen a Ziohy-féle szőlőbir- tokfeal kapcsolatban az akkori földművelésügyi kormány egy tanfolyamot tartott fenn vándort mitók számára a felsőbb szőlő és borgazdasági szakismeretek tanítása céljából, melynek el3Ö igazgatója G'bor József volt. Ferenc borászati füzetei szerint ezen intézmény szakemberei közül többet küldtek ki kát éves tanulmányútra külföldre. Első 'ItfjftfäZZ- £ gátolt kőin ír István, valamint a későbbi ta^fculi vicceliárképe'zde igazgatója Nyári Ferenc is Így tanultak külföldön két 'vig. Gyürnölcster-^k? riasztási szakismereteik további gyarapításával is meg voltak bízva és francia és német főiskolákon folytatták, tanulmányaikat és emellett megfelelő gyakorlati tevékenységet is folytattak odakint. A felső szőlő- és borgazdasági tanítVrtyeéfjrtk múltja teh 't 1870-71-ig nyúlik vissza. Szőlészeti, illetve'borászati szaktudományunk hazai művelőiről visszamenŐleg egyébként szívesen szolgál adatokkal. dr .Kemény Armand /Állatorvosi Főiskola/: Nagyon érdekese.ek tartotta Probocn k*i ig* h.beszámoldj át. Bár szakmájuk elég messze esik a kertészeti tudományoktól, a met morfőzis azonban az 6 Főiskolájukon is hasonlóan ment végbe. Az állatorvosi Főiskolán is egy renesancenak kell bekövetkeznie, melyre a népi dernokr tikus viszonyok lehet'séget nyújtanak. Ha vannak is objektiv nehézségek, arra kell törekednie a szakoktatás területén működő testvárintázményeknek, hogy a fejlődés minél előbb bekövetkezzék. dr.M thé Imre /Agrártudományi Egyetem/: üdvözölte a Kertészeti Főiskolát. A Főiskola nem is olyan régen az Agr -rtudományi Egyetem egyik karaként működött. Egyik neves rektort is a Főiskola dta, ez megelőzően pedig kebelbéli intézmény volt. A kapcsolat az Agr rtudományi Egyetem és a Kertészeti is Szőlészeti Főiskola között jó, s ennek minden feltétele és lehetősége biztosítva van. Ezeket a továbbiakban is kötelességünk kölcsönösen gyümölcaöztetni. A Főiskola egy évszázados fejlődése’-kisebb zökkenőktől eltekintve - azt mutatja, hogy működése felfelé Ívelő pályát tükröz. A kertészeti tudományok további művelésében sok si- kert kiván a Főiskolának és szeretné, ha az Agrártudományi Egyetem és „a Főiskola közötti kapcsolat még szorosabbá v-'lna, s ez mindkét intézmény további fejlődését szolgálná. /
