Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1955

1955. február 19.

- 3 ­Klinger» Ormos * Farkas» sok a szakérett hallgató és a F.M. által kitűzött követel­ményeknek úgyszólván csak az érettségizettek tudnak megfelel­ni, Tekintve, hogy a jövőben már csak érettségizettek kerül­nek a Főiskolára, már ma is csak ezektől a hallgatóktól kö­vetelünk perspektívát. - A XII, évfelysuaen bizonyos libera­lizmus is mutatkozik a hallgatóé ggal szemben, erre vonatkozóan a Tanszék /Idegennyelvi Lektorátus/ felterjesztést tett a Mi­nisztériumhoz, ugyanis az egyik oktató a vizsgáztat .sok alkal­mával nemcsak a tudást méri, hanfm a hallgatók szorgalmát is es aki szorgalmas, annak nem tud rossz jegyet adni. Rossz je­gyet jelent nála a közepes is, vizsgái átlagának magassága ebből adódik, az I, évfolyam átlaga teljesen reális, ez az évfolyam 3 legerősebb, kár a felvételi vizsgákon is erős volt a szelek­ció, 135 hallgató közül 80 érettségizett aint haladó tamija az orosz nyelvet, de a technikumi végzettségűek is sokkal job­bak, Az várható, hogy ez az évfolyam később is megmarad ezen a fokon, Olgyay és Kárpáti professzorok megállapítása, hogy a hallgatók, amiből előzőleg jó eredményeket mutattak fel, - alapkérdések­ről van szó - később nem tudják, egy olyan jelenség, ami a Grépesitési Főiskolán is tapasztalható. (így látja, hogy ebben az oktatók is hibásak, tekintve, hogy bizonyos maximálizmusba esnek, saját anyaguk megkövetelésében, eltekintve attól, nogy a hallgatók valóban részletkérdéseket gyakran ismernek, alap­vető kérdésekkel viszont nincsenek tisztában, - Lls"sorban meg kellene azt állapítani, mit kell a hallgatóktól minden esetben megkövetelni, Másik szempont, amire figyelemmel kell lenni, hogy a vizsga nem öncél, a vizsgán azt kell bebizonyítania a hall­gatónak, hogy rendelkezik-e annyi tudással, hogy kint a gyakor­latba, az életben meg tudja állni a helyét. Szerinte, ha növénykórtanból egy hallgató az alapkérdésekkel tisztában van ugyan, de részletkérdésekkel nem, igen jó borász, talajtanos stb. lehet. A hallgatót idegessé teszi a nagytömegű anyag amit reprodukálnia kell, - ettől igen félnek a hallgatók és iää tud­nak súlypontozni helyesen, iázt tartja legnagyobb hibának, be a vizsg ra, hanem az életre készüljön a hallgató. - Felmerült a kertészeti Főiskola részéről az a kívánság, hogy géptan! is­meretekből mélyítsük a hallgatók tudását, ugyanakkor az óra­szám csökkent. Rém kér óraszámemelést, de kéri, hogy csak annyit kelljen a hallgatóknak elsajátitaniek, ami az adott óraszámba belefér, az anyagot úgy kell súlypontozni, hogy az elvi állás­pontot adjon. Lemorizálni azt kell, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hallgató ráépítése egész tudását. A jőve helyes tantervkialakitásában nem érdektelen ennek figyelembevétele. Révénykortannál valóban az a helyzet, hogy alapkérdésekkel nin­csenek tisztában a hallgatók. A tárgyat már felülvizsgálta és megbeszelte más tanszékekkel, valamint a FM.-el és Kövényvédelmi Intézettel, mi az amit vizsgákon feltétlenül meg kell követelni a hallgatótól, hogy elő ne forduljon az, hogy kikerülve a gya­korlatba a hallgató nem tudja mi az almafa-lisztharmat, amiről 2 órán keresztül előadást hall, nem tudja mi a monilia, fusiela- dium, mészkénléfőzet, hogyan kell bordóilét készíteni, olyan dolgokat, ami a gyakorlatban lépten-nyomon előfordul és alkal­mazni kell. Agy középkádernek szerinte ilyen elemi kérdésekkel feltétlenül tisztában kell lennie. A ma megválasztandó módszertani bizottság ezzel a kérdéssel is f fog foglalkozni és a megoldást is meg fogják találni. Megállapítja, hogy a hallgatók középiskolai matematika és fi­•/ •

Next

/
Thumbnails
Contents