Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1955

1955. április 2.

\

ipar as-alapja a dolgosé .ép anyagi, kulturális, szed dl * ellátottságának következet*» emelésire irányúig politikánknak*

Pártunk polity íjának célja, hogy a mezőgazdaságban s terhel azevet- ke*etek utján, * dolgozó p*r>*aztság önkéntes szövetkezése réven nsa» teremts« « szociálist * nagyüzemi gazdálkodást* * nők érdekében pártunk nary fel világosi tó, nevelő», jszervezf aunkét vérez a falun* J ártuíik változatlan*! time at ja as egyéni par.Á3»tga*$»»éKekat, hogy fokosba énéi gazda* nspiyik terhelését, mozgósíthassák gazdaságúi« tara«léid tartalékait* l iudezzel biztosítani kiv nja ' ártunk a mezőgazdasági termelés növekedését, esély politikánk egyik Kulcskérd« se*

X ártunk politic íjának sail*rd alapja a Munk ások é« i dolgosé párán tok testvéri ázóvétségé* xértsünk harcot folytat azért, hogy t a; - folytonosan erőéit ;»* • munkások és a dolgosa parasztok .?».-*eetaé^e a ssecidLiamus építésére ir .nyúló szövetség, vetető ereje a «unkásesatály« A saun ások es dolgod parasztok testvéri szövetségé nők aagboiithat atlas barátságának biztosit «« változatlanul pártunk pártunk politikáján«* sarkköve sarad, sert a munkások és dolroao palásotok osztályazeivetsé- gén nyugszik egét» népi dobokratlkus áll a műn *, esőn sulik hasink szocialista jövője*

Jelenleg a »sociallata építésben előttünk álló feladatok megoldása érd» kében erőteíjesen és gyorsan lo kell küzdeni a jobboldali * a sarad.z- mustul ide en nézeteket, amelyek az alaulc h napokban Meglehetősen elterjedtek* a szocialista ipar a nehézipar lebecsülése, háttérbe szőri t 3«, a ;Uíika termelékanyságér.Sk állandó nőve é re irány* 1c er? szitások elhanyagol -na, a tersei őszövetkezetek háttérbe szorítása, 4 a párt vehető szerep ak lebecsülése és el homályos it és a atb* ezek a nezetek legfőbb akadályát jelentik népgazdaságunk, egész népi demokratikus rendszerünk sikeresebb előrehaladásénak*

A sesögasóasági * érméié* fellendítése változ ti anul a párt s a kőris ny figyelfiunek középpontjában áll* a sezögezdasági termelés je lant*-s és tartós fellendítés« elválaszthat a tlar.ul ösftzefügf: a mező »zdaaág szocialista áts servené sóval, a asz ^gazdasági termelés j»l an cvkony növelése ©ak a Meaőgasdaeág szocialista átszervezése révén érhető el*

A »ezrgazdeeág szocialista átszervezésének fő útja hazánkban is a ter- aelösaovetkezeti aoz^aloa, a Mezőgazdasági twaelőnzövetkezetisk, az Úgy neveseit III* tipueu tőrrel* szövetkéz etek létrehozása, e termelő- szövetkezetek növekedése, fejlődése, Hazánkban a III* típusa torpelő- nsövetkezetek legalkalmasabb fosna, asely a rnssőgszdsságban elvezet a szocializmushoz• tért a teraslőszövetkezéti uozgald» «génscoges fsj- lőder.e Megköveteli, kegy a Ili* tipusu teriaeiöszövetkezetek hasonlíthatatlanul tyorsabban nőjenek, fejlődjenek, aint az alacsonyabb tipusu termelőszövetkezeti férnék* Jeraész®fejsen az alacsonyabb t®rM»iŐ3Zí>- v®Ékezeti Peruiknak .i neg van a árnyuk jelentősé e, ozorepe* í&ősegi- tik a dolgozó parasztság bizonyos roterei szamára, hogy me^oerátkos- zanak a szövetkezéssel, saját tapasztalstukból lássák a szövetkezés anyagi előnyeit, s rövidebb, hosszabb idő ut n elfogadják megértiélt a Ili* tipuau teraolő szovetkezet jelontőségét• iemel őszövetkezeti mozgalmunk legfőbb feladata a Meglévő termelSsaővefckezer.ek gazdasági me gssil érdi tana, an*?- erősítése •

A tsrstslftssövetke^ecek többsége már nem gazdálkodik rosszul, boztosit- ja a termelőszövetke»éti tagságnak Magasabb életszínvonalát, sőt a 'ternelőazövofckesetak tagságinak többsére elérte, msm egy hsiyen túl .is hallata a középparsszt sietszinvonalát.

A termelőszövetkezeti mezgalom fejlesztése érdekében az egyénileg gazd*dkod oelgezu p*r áztok között Aépazeriieiteni koll a teraslőssö- v#tk«?.BEek «nKtaKnv.it. Aí k.ll sut.tni a iüsvj.tunió koUmkinak .r«i•/•