Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1954

1954. január 15.

-3ságra és a DlSz-szervezetre támaszkodva, velük a kapcsolatot kiépitettefsjfc£z8f iaíS-nelrelc munka feltételeit biztosította.

A másik cselekedete - ami mindannyiunk szeme előtt zajlott le- a bürokrácia ellen folytatott könyörtelen harc volt, amely munkaképtelenné nyomorította a professzorokat. Unnék következtében ma már nem is arról beszélünk, hogy harcolni fogunk a bürokrácia ellen, han arról, hogy most már végérvényesen leszámolunk vele. ^zen kivül rendezte a személyzeti kérdéseket is, melyek rendezetlensége többé -kevésbbé oka volt az adminisztratív túlterheltségnek. Nem volt tiszta a szervezeti szabályozottsága sem abban az időben karunknak, tehát nem volt tiszta a szervezeti felépitettsége, igy az igazgatás a tudományos követelményeknek nem felelt meg.

Ez utóbbi volt főleg a b&rokr^cia elleni harcnak egyik főoka, A cél az volt, hogy az egységes egyetemi szervezetet szétválasszuk egy egyszerűbb, kisebb egységű KXJEKSGBzgfc önálló szervezetté. Ez eredményezte főiskolává válásunkat, amely ugyancsak Probocskai Endre következetes, szívós harcának a következménye, a kisebb egységgé való leválás lehetővé teszi, hogy belső szervezetünket magunk alakítsuk ki, tehát a bürokrácia elleni harc - mint mondotta - eljutott abba a stádiumba, hogy Probocskai -^ndre utódját már csak at terheli, hogy ne a bürokrácia ellen harcoljon, hanem maradványait szüntesse ,meg.

Nagymértékben megalapozta Probocskai Endre a tankertészetek kialakítását is, amelyek az oktatási és kutatási vonal nagy segitő eszközei. Ezeknek a Faiskolába való beépítettsége meg alapozottan áll előttünk, s megint csak a realizálás vár utódjára. Nem akarja most felsorolni minden felületét azoknak a munkáknak, amelyeknek lehetőségei megjavultak, amelyfek az C 2 és fél év áLatti munkája eredményeként könyvelhető el. Meg van győződve arról, hogy Probocskai Endre amikor távozik, s köszönetét fejezi ki, mert mindannyiuk támogatását érezte, azt akarja kifejezni, hogy munkája mellett szükség volt arra, hogy a kar mindig egyöntetűen, a kérdéseknek mindig a cél szempontjából történő gondos mérlegelése alapján elfoglalt álláspontja szükséges a mindenkori igazgató törekvéseinek megvalósítása érdekében. Ez a részlet kimunkálásokra is vonatkozik, amely'ugyan csak nagymértékben sqgiti az Igazgató munkáját.