Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar tanácsülései, 1950
1950. április 17.
8 most, hogy az előadó tanár nem írja alá az indexet, hogyan győződjön meg arról, hogy a vizsgálatokat az illető hallgató el tudja végezni. Nem lehet olyan hallgatónak jó jegyet adni, aki a vizsgán ugyan tökéletesen megfelelt, de a gyakorlati vizsgálatokat nem végezte el. Domokos János megemliti, hogy nála minden hallgatónak kartotéklapja van. Arra rá vannak vezetve az időszaki eredmények és ez megrövidíti a szigorlat idejét. Dr. Fekete: Ehhez a Kar határozata szükséges és a Tanulmányi Irodával való,megbeszélés, hogy ezeket a szigorlat eredményéire^ beszámíthassák . Szabó Béla: Ez eddig is megtörtént. Dr. Ormos Imre javasolja, hogy ezeket a figyelemreméltó határozatokat a Mezőgazdaságtudományi Kar tanszékeivel együtt végezzék. Kpssz vért szülne, hogy esetleg náluhk más a szokás, mint a Mezőgazdaságtudományi Karon. Dr. Olgya.v Miklós előadja, hogy a tanulmányi bizottság kérte a gazdanövények szerinti csoportosítást. A növénykórtan megkívánja a rendszertant. Ez körülményessé tette a jegyzet kiadását, mert a rendszertani csoportosítás mellett a gombabetegségeket is oda kell Írni, hasonlóképpen a gazdanövény szerinti csoportositást is. Ez teszi terjedelmessé az anyagot. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a vizsgán ugyanolyan részletességgel fogja megkívánni az anyagot. Dr. Somosx megállapítja, hogy ezek szerint a hallgatóság a rendszertannak a kétszeresét kapja. Tehát a hallgatók jogosan élnek azzal a panasszal, hogy nagyon nagy anyagot kell megtanulniok. Nem azt kell nézni, hogy milyen kutatók lesznek belőlük, hanem xxxKHyxg növény- kortan gyakorlati részét kell adni a hallgetóknak. Dr. Olgvav megjegyzi, hogy a hallgatóság helyesnek tartja, ha rendszertani ismereteket kap-* Dr. Fekete az Olgyay professzor által felvetett kérdésre jó megoldást talált. A londoni egyetemen minden tárgyból volt kézikönyv és tankönyv. A tankönyvet kellett megtanulni és a kézikönyvből kivenni a részleteket. Ő már a tankönyvét elkészítette, a kézikönyv össze- állitása is megvolt. A kézikönyvben az irodalmi utalások is megvannak tudományos szempontból. A tankönyvben ez felesleges. - A másik vita Keszthelynek nagy vitája volt. Gazdanövényenkénti és rendszertani csoportositás szerint is előadtak. Azok a hallgatók, akik növényenként vették, jobban tudtak, mert növényenként találkoztak vele a gyakorlatban. A növénykortannál a rendszetani csoportositás a szaporodó szervek szempontjából mch történik. Ez elméleti szempontból helyes, de a hallgatók szempontjából nem vált be olyan mértékben, mint a növényenként való csoportositás. Mindkettőt természetesen nem
