Útmutató az adattár használatához

Az adatrögzítés és közlés módja, az adattartalom részletező magyarázata

5 Szárm

azási hely (patria) A diákok származási helyét az anyakön

yvben szereplő formában, betűszerinti átírásra törekedve közöltük, az

egyértelmű rövidítések feloldásával. A származási hely, pátria a diák tényleges lakhelye

vagy származási (születési)

helye mellett esetleg utalhat korábbi lakhely

é

re (pl. a Németrómai Birodalomból elszármazott, magyar vára

kban szolgáló német ajkú katonaság gyermekeinél, a NyugatMagyarországra áttelepült horvátoknál

), továbbá nemesi

előnévre. A települések átírását és

főként azonosítását nehezíti, hogy az adatokat lejegyző, különböző

anyanyelvű,

illetve nyelvtudású jezsuitá

k gyakran torz néval

akokat rögzítettek, ráadásul ezeket is gyakran latinosították. Az

általunk közölt pátriaadatok az élet

kor után, idézőjelben állnak. A diák neve alatt a pátriát minden olyan tanévnél

feltüntetjük, amelynél az anyakönyvben is szerepel, a

kkor is, ha azonos formában többször is bejegyezték. A származási hely

(patria) azonosítása A pátriabejegyzések azonosítását az eredeti (betűhív) alak közlése után közvetlenül adjuk meg. Törekedtünk arra,

hogy a település korabeli magyar nevét közöljük,

és (az azonosítás megkönnyítésére) mai magyar vagy idegen

nyelvű nevét, neveit is gyakran megadtuk.

A helységek azonosításánál

törekedtünk a „legreálisabb” megoldást

választani

: azonos nevű települések esetén elsősorban a gimnáziumhoz közelebb esőt, másodsorban a

jelentősebb települést

választottuk

. (

Olykor a nációmegjelölés is segített: olyan települést

kerestünk

, amelyről ismert, hogy adott

anyanyelv

ű lakói voltak, például a Moson, Sopron vagy Pozsony megyei horvát ajkú falvak esetében.

) A diák neve

alatt a pátriamegjelölés azonosítását minden olyan tanévnél feltüntetjük, amelynél az anyakönyvben a pátria

szerepel, akkor is, ha így azonos tartalmat többször is közlünk.

Azoknál a pátri

amegjelöléseknél

, amelyek azonosítását (a torzult névalak miatt vagy egyéb okból) nem tudtuk elvégezni, a „(nem azonosítható)” kitételt

szerepeltett

ük. A bizonytalan azonosítások után „?” áll. A települések azonosításához első sorban az alábbi

segédleteket használtuk: Csá

nki Dezső:

Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I

–

III. köt. Budapest, Magyar Tudományos

Akadémia, 1890

–

1897. (A Hunyadiak kora Magyarországon.)

— A kapcsolódó Helynévmutató kötetét

összeáll. Ördög Ferenc:

Helynévmutató Csánki Dezső történe

lmi földrajzához

. Budapest, Akadémiai, 2002. Engel Pál:

Magyarország a középkor végén. Digitális térkép és adatbázis a középkori Magyar Királyság településeiről

. CDROM. Térinformatika: Kollányi László, Sallay Ágnes. Budapest,

Térinfó Bt., 2002. Fekete Nag

y Antal: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában IV. Trencsén vármegye

. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1941. (A Hunyadiak kora Magyarországon) The First Military Survey. Die erste militärische Aufnahme. Az első katonai felmérés. 1763

–

1

785. Königreich Ungarn etc. 1:28.800. Szerkesztett, georeferált online változat. Budapest, Arcanum, 2014.

http://mapire.eu/hu/map/firstsurvey/ (2019. aug. 24.) Google Maps: www.google.hu/maps/ (2019. aug. 24.) J. G. Th. Graesse: Orbis Latinus

. 2. Aufl. Berlin, Richard Carl Schmidt & Co., 1909. Online változat.

http://www.columbia.edu/acis/ets/Graesse/contents.html (2019. aug. 24.) Gyalay Mihály:

Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon

. 2., bőv. kiad. I

–

II. köt. Budapest, Egeler Kft., 1997. Historisch

er Weltatlas

. Hrsg. von Walter Leisering. Lizenzausgabe der 102. Aufl. Wiesbaden, Matrix, 2009/2010. (Különösen a G. Franz által tervezett 1:500 000 méretarányú „Mitteleuropa im Zeitalter der Reformation

(1547)”, ill. a „Mittelauropa nach dem 30jährigen Kr

ieg (1648)” térképlapok a 70

–

71., 74

–

75. oldalakon.) [

Korabinszky névmutató

.] Johannes Matthias Korabinszky Atlas Regni Hungariae portatilis (Bécs, 1804) című munkájának

névmutatója

. Készült az ELTE BTK Történelem Segédtudományi Tanszékén Bak Borbála és Re

isz T. Csaba vezetésével működő munkacsoportban. Kiadatlan Exceltáblázat. Szerk. Bak Borbála, Lakatos

Bálint, Mihalik Béla, Péterfi Bence

, Zarnóczki Áron

. Budapest, 2006

–

2012. Lipszky János:

A Magyar Királyság és társországai térképe és névtára (1804

–

1810

). Die Karte und Namenverzeichnis des Königreichs Ungarn und dessen Nebenländer (1804

–

1810). The Map und Nameregister of Kingdom of Hungary (1804

–

1810). Szerk. Reisz T. Csaba. DVDROM. Budapest, Cartofil

–

Arcanum, 2005. Történelmi világatlasz

. Készítették B

ardócz Lászlóné et al. Budapest, Cartographia, 2001. A származási hely korabeli közigazgatásföldrajzi hovatartozása („megye”) A településnév (pátria) azonosítása után kerek zárójelben adtuk meg a

földrajzi név korabeli köz

igazgatásföldrajzi

hovatartozását

, leggyakrabban a megye korabeli nevét. Ha a megyenevet közöljük, a „megye” helyett „m.” áll.

A közigazgatásföldrajzi hovatartozást csak abban az esetben adtuk meg, ha a származási hely azonosítása is szerepel,

vagy ha a pátriamegjelölés korabeli alakja (

akár megyenév

, pl. „ex Nitriensi comitatu”

– „Nyitra m.”

) ezt lehetővé

teszi. Olykor a korabeli pá

t

r

iamegjelölés alapján korabeli tájegységet tudtunk megadni (pl. „Turopoliensis”

– „Turopolje”

). A Magyar Királyság megyéit korabeli nevükön adtuk meg, az erdélyi megyék, székek és kerületek