Jersey Hiradó, 1956 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1956-12-27 / 52. szám

UIÉVI GÖRBE TÜKÖR írta: LUKÁCS ERNŐ. AMERIKA FELFEDEZÉSE. Békén, boldog öregségben, éldegélt a Bahama szigetcso­porthoz tartozó Guacangarinak nevezett tengerparti falucskában Remete Demeter hazánkfia kedves feleségével Trampli Bol­háiéval. Csendes öregségüket 1492 október 12-ig nem zavarta senki és semmi. A jó öreg Julián naptár erre a napra "csütör­tököt mondott", legalább is Remete 'bácsinak, aki úgy alko­nyati időtájban békés megnyugvással hallgatta, hogy nő a fü és a poroson üldögélve gyönyörködött a táj szépségében, főleg az általa ültetett virágok ezernyi színeiben és illatában melyek az ottani "indiánok" nyarában még teljes pompájuk­ban virítottak és illatoztak. Ezt a meghitt 'békés belenyugvást egyszercsak valami különös eset zavarta meg. Egy Kolombusz Kristóf nevű délceg javakorabelí férfi derűs ccbrázattal és persze mint a derűs égből lecsapó villám hirtelen ott termett az öreg Remete ‘bácsi előtt és bokázlak aláson jelszóval be­­mutatkkozott, hogy ő Kolombusz Kristóf és Izabella, spanyol királyné megbízottja. Mir. Remete dacára annak, hogy a hu­szároknál szolgált 'bakafánfos ember lévén így szólt hozzá: — "Ecsém uram" azt mindenki mondhatja, de én a királyné megbízó levelét szeretném látni! Persze Mr. Kolombusz ha­bozás nélkül benyúlt a tarsolyába és kivette a spanyol ki­rályné megbízó levelét, mely a hitelesség kedvéért persze spanyol viaszk pecséttel volt ellátva. De állítását remek spa­nyol falakkal is alátámasztotta, melyekre a hires spanyol bika­viadalok voltak rápingálva. Végül egy kosár ujszüretelésü Izabella szőlőit nyújtott át mint Izabella királyné ajándékát. Mindezeken kívül pár üveg Oportoi bort és szevillai sört is előkotorászott az iszákjából. Ezeket az inni valókat ugyan mi­ből kotorázhatta volna elő, ha nem az iszákjából. Ennyi bizo­nyíték után Remete bácsi kételyei eloszlottak és lelkendezve kiáltott be a konyhában "sütkérező" feleségének. — "Gyere mán be Boris van itt sör is. Megérkezett Kolombusz ux és mi felvagyunk fedezve." Mrs. Remete hamarosan előkerült és nagy reverendával meghívta Kolombuszt rántott halvacsorára, miközben tisztelete jeléül kötényébe törülgette zsíros kezeit. A rántott hal kétség­telenül friss volt, mert Mr. Kolombusz szeme előtt rántották ki a tengerből. Szerettek volna hozzá "tartány mártást is szer­vírozni, de annak csak a tartányát tették az asztalra. Ezt is csak azért, hogy a figura nagyob legyen. Utána finom vert aranygaluskával kedveskedtek az aranyos ritka vendég­nek és mentegetőztek, hogy gyémánt galuskával nem szol­gálhatnak, mivel ők csak szegény remeték... A remek va­csora fogyasztása közben vidáman borogatták a torkukat opor­tói borral és a sevillai sörrel. * ¥ * A világtörténelemből mindenki tudja, hogy Kolombusz Európa legnyugatibb pontjáról a Kanári szigetekről indult fel­fedező útjára, aminek legékesebb bizonyítéka a magával ho­zott kanári madarak, melyek közül a legszebb példányokat Boris néninek ajándékozta viszonzásul a remek lucullusi va­csoráért, melynek elfogyasztása után Mr. Kolombusz elmondta 196 napos kalandos utazásának összes részleteit a 13 ezer tnérföláes ut minden viszontagságait. Elmondta, hogy a to^ ronymagas 'hullámok: ugry dobálták cr Scrntcr Mári<x vitorldánó mintha egy parafa dugó lett volna, de a hajósok Istene velünk volt és múló tengeri betegségtől eltekintve — kutya bajunk volt. A tengeri betegséget sem a tengertől, hanem a sok ten­geritől kaptuk, mivel azt úgy tömtük magunkba mint a hízó libába szokták. Kutya bajunk is csak azért támadt, mert az esetleges jégmezőkön a szánkók vontatása céljából magunk­kal hozott kutyákat idegesítette a vihar és szörnyen vonítot­tak. . • Elmondotta továbbá, hogy ő tulajdonképen Indiába akart menni ahol "seftelni" akart csak a Santa Mária vitor­láiba' belekapaszkodó szelek dobták erre az ismeretlen szi­getre,_ mely a világtérképen mint Wailing's Island szerepel, de fogalma se volt, hogy Amerika főkontinensére tette a lábát és kijelentette, hogy nagyon boldog, hogy e nagy és száraz földön éppen egy kedves magyar család vendégszeretetéi él­vezheti, melyről már szülőföldjén Genovában is oly sokat be­sszéltek. Mellékesen megemlítem, hogy pár évvel később jó­magam is kijöttem Amerikába, de nem a Santa Máriával, hanem a Cönte di Savoiaval mely Genovából indult, ahol négy napot töltöttem és valahányszor a Kolombusz szobra előtt elmentem kalapot emeltem neki, nehogy majd az általa felfedezett újvilágban szemrehányást tehessek magamnak... Ebben az áldott uj hazámban aztán nagyon meglepett, hogy •minden amerikai nemzeti ünnep piros számokkal van a nap­tárokon feltüntetve csupán October 12-ike Colombus Day csak a szürke hétköznapok között szerepel, pedig úgy érzem, hogy minden amerikainak ez a legszebb és legnagyobb ünnepe. * * * Végezetül megemlítem, hogy Kplombusz Kristóf szülőha­zájába sem ment vissza üres tarisnyával, mert ha kincseket nem is vihetett haza, de vitt számos növény palántát, melyek létezéséről az európai népek nem tudtak. Például burgonya és dohány palántákat, melyeknek napjainkban igen fontos szerepük van. * * * •Bármilyen földrajzi tévedést követett Kolombusz Kristóf, az emberiség történetében uj fejezett nyitott. Az ő hihetetlen aka­raterejének lehet végeredményben tulajdonítani, hogy itt egy Uj Kanáán létesült és a föld kerekségének leggazdagabb terü­letévé vált. .Kolombusz után mások is jöttek, vakmerő kalandorok, szélhámos utazók, mig végül 128 esztendővel később 1620-ban a pilgrimek is partra léptek és kezdetét vette a világ törté­nelem nagy csodája, ami ma az Amerikai Egyesült Államok néven szerepel. így tehát az amerikaiaknak megvan minden _ oka, hogy ahol ők partraléptek az a hely lett légyen a “fóreménység Foka." ¥ # * Tagadhatatlan tény, hogy Kolombusz nélkül ma nem lé­tezne a mi nagyszerű életmentő Amerikánk. Jómagam sem lehetnék itt és nem Írhattam volna meg ezt a vidám és nagyon komoly újévi krokimat. — Arról nem is beszélve, hogy a számtalan menekült hős forradalmár honfitársunk nem lenne élvezője Amerika nagylelkűségének és bőkezűségének. VoL XXXVII. évf.. No. 52. szám Trenton, N. J., 1956 dec. 27. This newspaper is owned, managed and produced in our own printing plant in Trenton, New Jersey H U N G A R i AN- AMERICAN WEEKL Y SSKST.V;? with' cÉrSdIvmikÍSs ornoAL orca.v ,/ a, ggjg -W&, ■>, r»«. .„j ,.f fJJ EiAfizetéi, ír» é*r» íI SO. C»n«dí‘ * 4« Eurőpíb» *3.00 —Telephon*! 1-4010 Sier krrítflaí* 4a kiedóhrretel; 27 Hancock A»*.. Treatoe 4 CSENDES SZILVESZTER EST A VOLT TRENTONI MAGYAR HÁZBAN. A mai rettenetes és gyászos események miatt melyek Magyarországon történtek és történnek; úgy érezzük mintha minden magyar családban halott fölött virrasztanánk: avagy egy halálra ítélt emléke (gondoljunk csak az ezer és ^ ezer Szibériába hurcolt magyar véreinkre) vonná fekete gyászba házainkat, lakásainkat. Valahogyan sérti a kegyeletet és szivünket megfacsarja a bánat, ha most zajos estével és hejehujával búcsúznánk az 1956-os gyász-esztendőtől és perdülnénk bele a bizonytalan és talán még több megpróbáltatást és szenvedést hozó 1957-be. Azért mi Szent István unokái és a Trentoni Szent István Egyházközség tagjai, a többi velünk érző magyar testvéreinkkel a mai időknek megfelelő módon akarunk búcsút mondani a gyász esztendőnek és üdvözölni a bizonytalan jövő esztendőt. Megtartjuk a Szilveszter Estét a volt Miagyar Házban, mely most a Szent István Egyházközség tulajdona. •. igen megtartjuk. Mintt egy nagy magyar család jövünk össze, hogy felidézzük a régi szép magyar múltat (az elmúlt 50 esz­tendőt a magyar haza és népe múltjából) és ugyanakkor lás­suk a mai borzalmas idők kezdetét. A gyönyörű magyar hangos film, mely 1895-től 1945-ig történt, magyar eseményeket — több mint két órás előadás­ban — tárja majd elénk és jásszá le szemeink előtt, bemutatva a szép békebeli Magyarországot majd átcsap első és második világháború véres korszakába (Budapest ostroma stb.) és beje­­jeződik a "felszabadító" orosz csapatoknak 'bevonulásával. Boldog Magyarország boldog népe 1914 júniusáig a Sza­rajevói trónörökös gyilkosságig. Majd az igazságtalan Trianoni Béke és vele együtt a Megcsonkított Magyarország Boldogtalan népe a muszka megszállásig. Gyönyörű kekret a mai nehéz időkhöz. Útónná ízletes és magyaros vacsora lesz felszolgálva és családias együttérzésben a jobb és boldogabb ujesztendőbe való beköszöntés. Minden magyart szeretetettel várunk és 'kérünk, hogy a "Csendes Szilveszter Estét" ez éven töltse velünk. A több mint két órás mozi és a jóizü magyaros vacsora ára együtte­sen: $2.50. THE STORY BEHIND HUNGARY’S RESISTANCE TO COMMUNISM By ANDREW IRSHAY. On March 26 of this year I addressed to former President Herbert Hoover a letter, from which I quote the paragraph below: .-."Would you care to send a timely message to our unfortunate Hungarian brethern in Europe as well as a sort of directive to us in America. Those who are cognizant of the fact that you have rendered the greatest humanitarian service to Hungary in time of need would gather great inspiration from such message at this critical time." Cordially and respectfully yours, (Signed) Andrew Irshay. Mr. Hoover's reply: 926 Carteret Avenue Mr. Andrew irshay Trenton, New Jersey. Dear Mr. Irshay: A people with a religious background of centuries and a civilization of great accomplishments in every field will never become Communist at heart. We should keep every possible avenue open for their encouragement and sympathy. Yours faithfully, signed: HERBERT HOOVER. Mr. Hoover's prophetic insight into the hearts and souls of Hungarians is hereby published for the purpose of explain­ing the determination and unfathomable courage, 'both moral and physical, of Hungarians in their defense against godless and humanless communism which they could not and would not absorb. Hungarian history records many heroic deeds against .pagans in the 10th century, resulting in the triumph .Christianity under St. Stephen, its first king. Later the Turks etna lartars succeeded in subjugating Hungary for centuries. John Hunyadi, 500 years ago fought the Turks again, defeating them at Nándorfehérvár, (Belgrad of today) and the Cross once more replaced the crescent, symbol of the Turks. In more modem times, 1848, Hungary fought again for independence from Austria. Victory was almost won when the j Hapsburgs fumed to Russia for help and 200,000 Cossacks defeated the brave but small citizen-army. The present struggle however, is unlike the past. For today Hungary's struggle is not merely directed against Russia and her armed might; it is a war for religious as well as political economic independence which communism is waging on a world-wide front. The blood of Hungarians is a holy sacrifice on the altar of human freedom for mankind. And while the world marvels at the courage and determination of these people, the words of the greatest living American, Herbert Hoover, gives the explanation for Hungary's superhuman ef­fort: A people with a religious background of centuries and a civilization of great accomplishment in every field will never become communist at heart"... It is highly doubtful if Russia can undertake a successful war in view of what happened to its communism in Hungary. Long live Hungary! ^ Tisztelettel: ^^ RENDEZŐ BIZOTTSÁG. 10 Registered Nurses urgently needed at Gamp Kilmer, Hungarian speaking only need apply , to care for sick and wounded refugees; American citizenship required. Weekly pay $70.40 — 8 hour days. — Time and half for overtime. Apply, write or phone Mr. Harold Duff Chief of Personnel Barrack No. 1003, Telephone Charter 9-5903 or Kilmer 5-7200. REMENYTEUESEBB UJESZTENDÖT KIVAN A JERSEY HIRADO Please send CONTRIBUTIONS to the Trenton Chapter, American Red Cross 218 East Hanover St. Trenton, N, J, KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY VASÁR­­LASAIK ALKALMÁVAL MINDENKOR HIVATKOZZANAK LAPUNKRA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents