Jersey Hiradó, 1952 (33. évfolyam, 2-51. szám)
1952-02-21 / 8. szám
GÖRBE TÜKÖR írj* *: LUKÁCS ERNŐ AZ OSZTRIGA. Greta Garbo a nemrég letűnt hires filmcsillag elhomályosult dicsőségéből és vagyona roncsaiból jelenleg Párizsban él. Nem olyan fényűzően mint egykor, de él és kötekedik most is mint egykor, legalább is azt bizonyltja az alanti kis story, amit a napokban olvastam róla "New Yorker" magazinban: Egy étteremben osztrigát rendelt a pincértől ezekkel a szavakkal: Figyel meztetem, hogy ne legyen kicsi, se nagy. Ne legyen se hideg, se meleg. Se sós, se sótlan. Se száraz, se vizes, mert azt utálom. Azonkívül nagyon sietek. Éppen azért zipperes osztrigát kérek, mert Amerikában már cégen igy szervírozzák. Az elmés pincér sokalta a szokatlan rendelés feltételeit, igy szólt a művésznőhöz: Még csak azt szeretném tudni, hogy az osztrigát gyöngyökkel, vagy gyöngyök nélkül parancsolja? ÖL ÉS°BUTIT. Az orvos jóindulatúan korbolya az iszákos paciensét. Bagó Péter kis gazdát. — Ne igyák öreg, mert a szeszes ital öl és butit. — Egye a fenel Ha megölt, akkor butíthat. KÉT_HAZUG. Egy közkatona jelentkezik a kapitányánál. — Két heti szabadságot kérek, mert a feleségem nagy beteg és nem tudja gondozni három apró gyermekünket. A háborús hangulatra való tekintettel nem igen osztogatják a szabadságot. A kapitány igy szólt a bakához. — Éppen most kaptam a feleségedtől egy levelet és ón tőlem kérdezi, hogy miért nem írtál neki. És azt is megírta, hogy ő makk egészséges és téged ne engedjelek haza, mert úgy fel forditod a lakást — ha otthol vagy — hogy ^dig tudja utánad rendbehozni. MjüHc igy áll a dolog, akkor ^[jelentem, hogy e pillanatban Amerika két leghazugabb embere áll egymással szemben. * — Kik azok? Az egyik én vagyok! — Hogy hogy? Kapitány ux jelentem, hogy nekem nincs se feleségem, se gyerekem. —o— RADÓ ÉS KELEMEN. Kelemen találkozik az uccán a barátjával Radóval. — Radókám tegnap éjjel úgy éjfél tájban a feleségedet egyedül láttam a Pannónia szállodából kijönni. — Mond Radókám, mit keres a te feleséged Ónagysága éjszaka egyedül egy szállodában. — Mit tudom én? A mostani rossz viszonyok mellett legfeljebb 10 pengőt. VÁLOGATÓS GYEREK. Egy falusi atyafi meglátogatja a városban tanuló fiát és ha már ott van, megkérdezi a gyerek osztályfőnökétől, hogy a fiú hogy halad? — Elég szépen halad — feleli a tanár — csak a görögöt nem kedveli. — Ejnye, de furcsa — mondja az öreg — odahaza meg a sárgát nem ette. SZÓL íThARANG. Egy városi kiránduló társaság egyike kiváncsian fordul az idős magyarhoz: — Mondja bátyám uram, most miért szól a harang a faluban? — Az öreg magyar megfontoltan feleli: Hát csak azért szól instálom, mer rángatják a kötelit. PESTI VICC JÁRVÁNY. Minden bevezetés nélkül megpróbálok egy peer viccet közölni, melyekre az 1930-as évek elején dühöngő pesti viccjárványok idejéből még vissza tudok emlékezni. A vicc mindég azzal kezdődött, hogy valaki alszik és hirtelen felriad: Képzeld reggel felébredek, egyszerre csak hallom, HAM, HAM! Hát a "rozsda ette a vaságyam lábát". Még ki sem virrad máris hallom LUCS-POCS. Körülnézek és látom, hogy a "holdvilág fürdik az éj tengerében". Nyugodtan alszom és egyszer csak halk lépteket hallok. "Hát a ruhám MEGY KI — a divatból". PUFF-PAFF-ia ébredek. Benézek a fürdőszobába, hát a "tükör veri vissza a fényt". Fél füllel hallom, hogy: ALÁSZOLGÁJAI Körülnézek és látom, hogy "beköszöntött a tavasz". Monoton hangokat hallok, hogy: A.B.C. Körülnézek és látom, hogy "betűz a nap". ; JAJ-JAJ-ra riadok fel. Kifutok | a folyosóra és észreveszem, ; hogy "alkalom szüli a tolvajt". I o | SZ, SZ, SZ. Furcsa hang! foszlányokból megállapitottam I hogy szívja a nap a ruhám I színét. ! I--O--I NYERÍTÉS kelt fel álmomból. Benyitok a mosókonyhába, látom, hogy az előző nap kimosott ingem "FAKÓ" lett. RECS-RECS-re ébredek, mintha valami hasadna. Képzeljék "hasadt a hajnál". RITY, ROTA~RITY, ROTY: Valami rotyog a konVhában. "Fő az egészség". Mindezek után az ón fejem is "fő" és pedig azon, hogy hova meneküljek . . . habár nem árt néha feleleveníteni a régi kedves, bohém világ emlékeit, melyek az akkori gondtalan vidám életet GÖRBE tükrözik vissza. VoL XXXIII. évf.. No. 8. szám. Trenton, N. J., 1952 február 21. H U N G A R I AN - AMERICAN WEEKLY puuc,ff“ *’50 r 71 Megjelenik m.nden c.iit«rt6k5n ^----------------------------------------------------------------------ZÍ‘ ’ “r * r.FRFNnAV MimrtS OFFICIAL ORCÁN of the Hungarian Societies of Trenton and Vicinitu D GEHEN DAY, Ed»*« ~ --------------------------------------------------------------------—--------------------------- Editorial and Publishing OMiea Előfizetési are egy évre >1.50. Canadáb. és Európába $3.00. - Talaphon.» 3-4910, Szerkesztőség és ki.ddlÚT.Ul, 27 Hancock At... Trenton, N. > Highlights from Kossuth’s Prophetic Speech at the Congressional Banquet in Washington, D. C. (From the Jam. 10-1852 issue of the Daily True American) Compiled and edited by ANDREW IRSHAY. "The first Govémor of independent Hungary, driven front his native land by Russian violence; an exile on Turkish soil; protected by a Mohammedan Sultan against the bloodthirstiness of Christian tyrants; cast b.ick a prisoner to far Asia by diplomacy; rescued from his Asiatic prison by America crossing the Atlantic, charged with the hope3 of Europe's oppressed nations,pleading, a poor exile before ,he people of this gre-' Republic, his down-troddeh country's wrongs and its intimate connection with the fate of the European continent; and with the boldness of a just cause, claiming the principles of the Christian religion to be raised to a law of nations; and to see not only the boldness of the poor exile forgiven, but to se© him consoled by the sympathy of millions, encouraged by individuals, associations, meetings, cities and States, supported by operative aid... indeed, the despots of Europe have conspired against the world". (From another speech, same paper, issue of Oct. 20, 1851) . The following expressed hope seems to be most appropriate to present day Displaced Personas. In this speech America is held to be the only hope of mankind, spoken 100 years ago when our Country's total population was less than 24 million. Louis Kossuth was one of the very few statesmen who foresaw America's potential power and influence over the entire world. One hundred years later, in our own time, America opened its doors to over one million D.P.'s — of whom Louis Kossuth was the very first. He Seemed to have foreseen the day when he uttrd the following hope: tered the following ‘hope: terror oi all tyrants, and the protector of the unfortunate, and your free country ever continue to be the asylum for the oppressed of aU nations". Our hope and wish may be added in the following exhortation to these new arrivals in our midst. — Forget your past tribulations with confidence in America. Protect America against all types of subversive activities; be loyal and become worthy oi the high privilege oi being an American. * Andrew Irshay. A W.B.U.D. U1 HELYISÉGBEN AMERICAN BROTHERHOOD WEEK Február 23-án, szombaton este tartja tea estjét a Szent Miklós Gör, Kát. Oltáregylet Már régen ismert tény az, hogy amikor a Szent Miklós Magyar Gör. Kath. Egyház Oltáregylete bármilyen mulatságot, vagy összejövetelt rendez, az mindenkor a legszebb siker jegyében szokott végetérni. S igy fog ez végbemenni február 23-án is, midőn az Oltáregylet nagyszabásúnak giérkező Tea estét rendez a Szent Miklós iskolában, melyre a rendezőség ezúton is szeretettel hívja és várja a szórakozni vágyó közönséget. Kovács Jánosné van ismét a kormányrudnál, az ő vezetésével és szorgalmas munkájának példaadásával működnek közre a többi agilis rendező bizottsági tagok. A rendezőség már jóelőre gondoskodik mindenről, ami ezt a tea estélyt kellemessé és feledhetetlenné fogja tenni.. Készüljünk tehát erre a tea estére és ne Ígérkezzünk el másfelé, mert baráti körben szórakozhatunk feb. 23-án. Már most jelezzük, hogy ízletes sütemények is lesznek, melyek február 23-án, déli 1 órától jutányos árban lesznek árusítva az iskolában, tehát készüljenek erre a magyar családok és ne süssenek otthon. Ever since 1934, the National Conference oi Christians and Jews has sponsored Brotherhood Week. It is most appropriate that it is held during the week oi George Washingtons birthday. It was the Father oi our Country who established this Nation where the Fatherhood of God and the Brotherhood of Man is the accepted doctrine and belief of every decent, self-respecting and loyal American. And while our Nation practiced these ideals throughout its history it is good to have such a week set aside when we can all contemplate our future under these divine and human influences and contacts. America progressed since its birth as a Nation in 1776 on a scale unparalelled in the entire history of mankind. Our achievements are partly written for the record in books oi which no number is (known. But the greatest of all American successes is the Heart of America. As if America would declare to the world in words which are familiar to all: "Come unto me all ihat labor 1 and are heavy laden, and I will give you rest". Or, as the inscription on the Statue of Liberty proclaims: "Give me your tired, your poor, your huddled masses yearning to breathe free, the wretched refuse oi your teaming shore. Send these, the homeless, tempest-tost to me, I Hit my lamp beside the golden door". America is no mere geographical entity. Other countries are such. America is the land oi hope; the land with a heart and soul; the land where all languages melt into one singing with emotion: "...that our flag was still there" •.. We have welcomed over one million Displaced Persons recently whose national emblems are no longer the symbols oi a normal way oi life. Here they found a safe haven with everything that America has and shares with all human beings the world over. Tongue, creed or color is forgotten by Americans as we believe in the solidariity of the human race. Our task is to saturate the minds and souls of these new Americans with these ideals in order that they become buildefs of America even as our forefathers created ior us and all this land oi unlimited opportunity. So I say to all, old and new Americans; be above all a good American and you will then be a brother to all indeed. This is how we should look upon Brotherhood week in the year 1952. Andrew Irshay. Képünk Steiner; Boriskát, a W.B.U.D. magyar rádió program bemondóját ábrázolja a stúdióban munka közben. Valamint Johnny Sneider hangmérnököt, aki évek óta megbecsült népszerű alkalmazottja az állomásnak. Helyszűke miatt eddig nem’ tudtunk megemlékezni arról az örvendetes eseményről, hogy a W.B.U.D. rádió állomás edddig Morrisville-ben lévő stúdióját Trentonba helyezte át. A modem technika minden vívmányával felszerelt rádió állomás a North Broad streeti kényelmes helyiségeiben ezentúl a legteljesebb mértékben kifogja elégíteni a trentoni közönség igényeit. Köztudomású ugyanis, hogy ez a népszerű rádió állomás működése eddig is túlnyomórészben a trentoniakat érdekelte. — Bennünket magyarokat különösen a naponta megismétlődő. háromnegyedórás igazán élvezetes magyar műsor érdekel. Azt hiszem, hogy minden becsületesen érző honfitársam egyet ért velem abban, hogy Steiner Boriska mindnyájunk számára felbecsülhetetlen értékű missziót teljesít,, amikor az oroszok és magyar bérenceik zsarnoksága alatt vonagló szerencsétlen szülőhazánkat ha röpke negyedórákra is naponta újból és ^ újból lelki szemeink elé varázsolja és nem engedi, hogy a feledés homálya végleg betemesse a mi régi és boldog Magyarországunkat, ahol járni és beszélni tanultunk és ahol talán holnap vagy holnapután tilos lesz a zengzetes magyar szó... * * * Nemrégen beszéltem egy öreg .Amerikas magyarral, akinek a szive azt hittem negyvenhat év alatt teljesen elkérgesedett Óh hazánk iránt és nagyon meglepett, amikor kijelentette, hogy tiz óv óta a magyar rádió program az egyetlen kapcsolat szülőhazánkkal, mert tiz esztendeje egyetlen levelet nem kapott onnan. Végtelen meghatott Mrs^Ze■lenóknak _ az-; a hogy‘-"negyvs?i ev cuati^H jól megtanultam az an^F nyelvet. — Az angol tanfolyamra kizárólalg azért járok, hogy pár órát magyarok között lehessek és magyar szót hallhassak". Szeretném ha ezek a tények és valóságok büzditó hatással volnának a mi Boriskánkra és fülbemászó szép magyar zenékkel és dalokkal még sokáig ébren tartaná lelkűnkben ezt a pár szót: SZÉP VAGY GYÖNYÖRŰ VAGY MAGYARORSZÁG, GYÖNYÖRŰBB MINT A NAGYVILÁG... Lukács Ernő. HALAS TANÍTVÁNYOK Kedves és lélekemelő ünnepély színhelye volt a South Boád streeti Public Library emeleti nagyterme február 12- ón este, az emberi szabadság legkimagaslóbb vértanújának Lincoln Ábrahámnak születési évfordulóján. Irshay Endre angol tanfolyamának növendékei hálájuk jeléül egy arany karkötő órával és egy láda finom havanna szivarral lepték meg tanárukat, aki hónapok óta tiszteletreméltó önzetlenséggel, időt fáradságot nem kiméivé tanítja őket. * * * E sorok szerény Írója egy kis rögtönzött beszédben tolmácsolta a tanítványok köszönetét és háláját a nekik nyújtott készséges szolgálatáért, ■egyben sajnálatát fejezte ki, hogy azt a 42 órát, amit kapunk, mindössze "egy órával" tudjuk viszonozni. Kétségtelenül megállapította, hogy a tanárunk áldozatos munkája máris elősegitette ebben az országban való elhelyezkedésükét és boldogulásukat. Mr. Apai a fényképészeti tudományok nagymestere "Anyai" gyöngédséggel fájdalommentesen fotografált le bennünket, minthogy az ajándékok átadásának , jelenetét egy képben megakartuk örökiteni. Utána Mr. Lukács felolvasta ez alkalomra irt humoros versét, amit közkívánatra a nyilvánosság számára itt közlünk. EMLÉKEZÉSÜL Irshay Endre ur! Kedves jó mesterünk ön nagyon önzetlenül Bajlódik mivelünk. Ön egyedül próbál Segíteni rajiunk. Igaz köszönetét Rebeg a mi ajkuttk. Fogadja hát tölünk E szerény emlékei Igaz nem képvisel Csak egy kis értéket. De nem is az a fontos Hogy mennyi az értéke Mert a mi hálánknak Alig van mértéke. Jobb szereltünk Volna Egy “Cadi.lac’-et venni Hogy ezzel bárhova Gyorsan tudjon menni. Kicsi csapatunkat sajnos Meglépte a "bóra” Ajándékunk csupán Egy örökmozgó óra. Ezzel illusztráljuk Hogy a mi hálánk is örök Kíméljék meg Önt A gondok és a pörök. Kerülje el önt A bánat és a ború,' Bajok, betegségek: És a harmadik háború. De ha mégis. . . Próbára tenné a sors. Legyen olyan erős Mint a fekete bors! Olvasson ki még Vagy ötezer könyvet Legyen vidám mindég Sohasem ejtsen könnyei. Szerencséje soha Cserben ne hagyja. Ezt kívánja a tanítványok Apraja és nagyja. * * * Irshay mester meghatódottan mondott köszönetét a nem várt és nem remélt meglepetésért. Kijelentette, hogy akkor a legboldogabb, ha embertársainak segítségére lehet. "Ez az érzés vezérelt egész életemben és soha nem vártam érte ellenszolgálatot, viszont nagy megelédedéssel tölt el az a tudat, hogy munkámat nem méltatlan emberekre pazaroltam, hanem olyan DISPLACED PERSON-okra, akikből még csak ezután lesznek igazi D. P.-k, vagyis DERÉK POLGÁRAI ennek az életmentő áldott országnak". Közben egyik rosszmájú növendék társam a fülembe súg-; ta, hogy Irshay ur bizonyára jobban örült volna, ha egy láda szivar és egy aranyóra helyett, egy láda aranyórát és csak egy szivart kapott volna.., Végül köszönetét mondok Kópén János magyar órásnak, hogy a nála vásárolt óránál "vékony pénzű" kis csapatunknak olyan árengedményt nyújtott, hogy egyikünknek sem kellett a birtokunkat jelzálog kölcsönnel betábláztatni. Lukács Ernő.
