Jelentés a szombathelyi papnövendékek Szent Ágoston-egyesületének működéséről 1941-1942 (Szombathely, 1942)

ELŐSZÓ.

„Mindnyájan Szent István országáért“ volt az A. C. ezévi jelszava és volt a mi jelszavunk is. Nem találhattunk volna megfelelőbb célkitűzést, melyért érdemesebb lenne küzdenünk, mert tudjuk, hogy Szent István újjáéledő országa csak krisztusi, magyar és szociális lehet.

Amennyiben körülményeink engedték, alkalmazkodtunk az A. C. munkanaptárához. Belekapcsolódtunk a vasárnap megszenteléséért indított mozgalomba. Hasonlóképpen a káromkodás elleni harc sem kerülte el figyelmünket. Egyébként a vasárnap megszenteléséért és a káromkodás ellen folytatott küzdelemre pályamunkánkkal is felhívtuk a figyelmet. Boldog Margit emlékének külön gyűléssel áldoztunk. Apostoli köztudatot, volt az A. C. program egyik lényeges pontja. Eszköze a jó szentbeszéd. Éppen ezért, egyik gyűlésünkön részletes tárgyalás alá került az igehirdetés. Nem feledkeztünk meg a film kérdésről sem. Elméletileg és gyakorlatilag egyaránt foglalkoztunk a nagyjelentőségű film-problémával. Boldogok lennénk, ha a mi kis kezdeményezésünk alapján indulna meg az elöbb-utóbb szükségessé váló egyházmegyei filmközpont felállítása. Egyszóval már itt a szemináriumban igyekeztünk nemcsak együtt érezni, hanem együtt dolgozni is az A. C.-val.

Természetesen nem követhettük mindenben az egyházközségek részére előírt tervezetet. Ahol a szükség úgy kívánta, eltértünk tőle. Voltak szépirodalmi gyűléseink. Szép számmal érkeztek irodalmi pályamunkák. Megtartottuk a szokásos hazafias és szemináriumi díszgyűléseket. A legnagyobb magyarról, gr. Széchenyi Istvánról is megemlékeztünk.

A tagok szorgalmára jellemző, hogy 27 gyűlést tarthattunk. Különös szorgalommal dolgozott a Szociális szakosztály. Azt hiszem örvendetes jelenségként könyvelhető

3