Jelentés a szombathelyi papnövendékek Szent Ágoston-egyesületének működéséről 1938-1939 (Szombathely, 1940)

Idézetek a mult évi munkákból

Az új egyházi törvénykönyv házasságjogának pasztorálís vonatkozásai című munkából.

A felvilágosodás, a racionalizmus, a XIX. század a világegyetem központjába az egyedet állította. A technika vívmányai rendkívül gőgössé és elbizakodottá teszik: íme mit tud az ember saját erejéből és mit hoz majd még létre emberi képességekkel —i Isten nélkül! így kezdi a legújabb kor embere kiküszöbölni Istent az egész életből. Törvények, társadalmi és családi élet Istentől való függetlenítésére törekszik. Midőn aztán a század végefelé és az új század elején recseg, ropog az új berendezkedés, az új ember tájékozatlanul áll. Rossz volt a kiindulás, kellett meglátnia; beláthatatlanok a következmények. Tizenkettedik órája, hogy kivergődjék a lelki, szociális és családi válságból! Kétségtelenül más útra kell térnie, csak azt nem tudja, hogyan és merre?!

Az 1903-ban megválasztott új pápa, X, Pius világosan látja a válságot. Észreveszi okait, világos szemmel látja orvosságát. Részvéttel, krisztusi szeretettel fordul a válságba jutott emberiséghez és szívükbe akarja vésni az orvoslás egyetlen módját és eszközeit: „Omnia instaurare is Christo", ahogy a jelszava kifejezi. Krisztust, krisztusi szellemet törvényekbe, családba, társadalomba s megmenekül az emberiség.

Ennek a programmnak jegyében folyik le X. Pius egész élete. Maga mondja: „Arduum sane munus universae Ecclesiae regendae ubi primum... suscepimus, praecipua Nobis mens fuit... instaurare omnia in Christo". (Arduum sane ... motupr. 1904.)

A megújítás munkájának kötelességét és nagy felelősségét érzi magán és a krisztusi papságon. Ezért hangsúlyozza a kát. papsághoz írt encyklikájában Szent Pál szavát: „Ök őrködnek, mint akik számot fognak adni telketekért (Hebr. XIII, 17.). Ö maga így fejezi ki: „Quare noctu, atque interdiu sollicitudine affecti, meditari atque eniti non intermittimus, quaecumque ad inlolumitatem faciant et incrementa dominici gregis, (u. o.)

így kapcsolódik bele terveibe az egyházi törvények átdolgozásának és összegyűjtésének szándéka: „Probe autem intelligentes ad instaurationem ín Christo ecclesiasticam disciplinam conferre maxime, qua recte ordinata et florente uberrimi fructus

29