Jelentés a szombathelyi papnövendékek Szent Ágoston-egyesületének működéséről 1938-1939 (Szombathely, 1940)

nunk Isten országáért, ha az Ür Jézus ügye azt kívánja: „Azért mindenkit, aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, ki mennyekben vagyon". (Matth. 10., 32.). Szent Pál apostol inti híveit, hogy be­szédük ne legyen léha, tartalmatlan, hanem a keresztény­ség szempontjából is jóhatású: „Beszédetek legyen min­dig kedves, sóval ízesített, s tudjátok, miképen kell kinek­­kinek megfelelnetek" (Col. 4, 6.). Talán keveset gondolnak rá az emberek, pedig apos­toli kötelesség a testvéri megintés is: Isten országának védelmét szolgálja: „Ha vétkezik ellened atyádfia, menj és intsd meg őt négyszem között" — mondja az Ür Jézus (Matth. 18, 19.); az apostol pedig ekképen hangsúlyozza: „Kérünk továbbá titeket, testvérek, feddjétek meg a nyug­­hatatlanokat, bátorítsátok a félénkszívűeket, gyámolítsá­­tok a gyengéket" (Thess. 5, 14.). Minden keresztényre nézve kötelező az apostoli célú imádság. Az Ür Jézus és az apostolok kifejezetten óhajt­ják. Legszebb imádságunknak: a Miatyánknak két kérése kimondottan ilyen természetű: Isten nevének minél nagyobfokú megszentelését, országának kiteljesedését kér­jük: „Szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te orszá­god". Szent Cyprián az imádság egész hangjából ezt következteti ki. Azért imádkozzuk mi Atyánk, add meg nekünk, mert az Ür Jézus, aki az egész világért meghalt, azt akarja, hogy ne csak magunkért imádkozzunk, hanem összes embertársainkért. Az Ür Jézus, az apostolok óhajának megfelelő imád­kozni apostolokért, az apostolok munkájának sikeréért. „Az aratás ugyan sok, de a munkás kevés; kérjétek azért az aratás urát, hogy küldjön munkásokat aratásába" (Matth. 9, 38.). „Imádkozzatok egyszersmind érettünk, hogy az Isten tárjon fej előttünk ajtót a beszédhez, Krisz­tus titkának a hirdetéséhez (Col. 4, 4.), Kérlek tehát tite­ket, testvérek, a mi Urunk Jézus Krisztusra és a Szent­lélek szeretetére, segítsetek engem imádságaitokban" (Róm. 15, 30.). Ehhez csatlakozik az örök nagy emberi probléma: a szenvedés. Szent Pál szerint az imává magasztosult szen­vedés apostoli ténykedés: ha egyik tag szenved, azt az egész test javára számítja be az Ür; Krisztus Urunkkal való titokzatos egysülésünk miatt szenvedéseinket az egész világ üdvéért meghalt Ür Jézus szenvedéseinek tartja: „Most örömest szenvedek értetek s kiegészítem testemben 13

Next

/
Thumbnails
Contents