Jelentés a szombathelyi papnövendékek Szent Ágoston-egyesületének működéséről 1936-1937 (Szombathely, 1938)

A dolog így vázolva elég egyszerűnek és ártatlannak látszik. Pedig nem az! Mert honnan tudnám én jámbor sétáló, aki csak ép most néztem föl a könyvemből, hogy a két fiatal nem az erdő úttalan sűrűjéből jön-e, vagy ki biztosít arról, hogy nem oda tartanak? Mert a veszély ép itt van! Felügyelet nélkül, távol a szülők szemétől megtesznek itt olyasmit, amire bent a faluban gondolni sem mertek volna.

Mindenesetre az ilyen kirándulások, szórakozások nagyban gyöngítik a fiatalság erkölcsi komolyságát, erkölcsi ítélőképességét. Annyi eredménye mindenképpen van az ilyenfajta szórakozásoknak, hogy egy sereg balhír, pletyka indul meg két fiatal lélekkel kapcsolatban, amelyeknek jórészét — még kellő alap nélkül is — elhiszik nemcsak az öregek, hanem a házasulandó fiatalok is. Nem szólva arról, hogy az ilyen híresztelések elég sokszor pozitív tényekre támaszkodnak, kétségtelen, hogy házasságkötéskor nem tudják nagyrabecsülni egymás elhatározását, különösen akkor nem, ha a házasság nem egyéb, mint évekig tartó erdei pajtáskodások — esetleg sürgős befejezése.

Kérdés most már, miért így alakult a fiatalságnak különben természetes szórakozási vágya. Miért így szórakozik? Miért nem maradt a faluban? Talán így felelhetnék: A szokás ilyen alakulása a föntebb említett igényfokozódáson kívül a városi élet utánzásának vágyából magyarázható !

Az utóbbi 4—5 évnek ugyanis jellegzetes szokása, hogy a fiatal leányok alig érik el 16—17-ik évüket, összeszednek egy kosárra való ruhát és élelmet és elmennek szolgálni; Pestre vagy egyéb helyekre. Igaz, hogy a gazdasági nehézségek kényszerítik a szülőket az ilyen pénzügyi operációkra, de ismeretes, hogy a valamelyes gazdasági megkönnyebbülés mellett erkölcsiekben mekkora károkat hoznak a városban töltött évek! Nem beszélek itt arról, hogy a leendő falusi, tehát korlátolt lehetőségekkel rendelkező gazdaasszony nem tud városon elkészülni kis háztartása vezetésére, sem arról, hogy a gyermekek születési számát mennyire befolyásolják a városi tapasztalaitok, arról sem, hogy a családi kötelékeket a hosszú távoliét mennyire meglazítja, arról sem, hogy a városon férjhez ment, sokszor szükségből férjhez ment leányok helyzete, néha csak polgári házassága mennyire sivár és kevés örömű. Hangsúlyozottan meg kell azonban említenem, hogy a falu többi, itthon maradt fiataljára veszélyt

37