Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében

hány és milyen alkatrészekből áll. ”260 A megyei hivatali szervezetnek, jóllehet maga az épület alig 7 éve volt használatban - „minthogy a székházunkbani főispáni lakás különböző időkben különböző terjedelmű volt” - nem volt egyszerű összeszedni és postafordultával megküldeni az adatokat. Csupán az ismételt minisztériumi felszólítás tette meg a kellő hatást, és Bagossi Károly főjegyző - Hajdú Sándor alispán nevében - tervekkel alátámasztott alapos összefoglalását adta a főispáni lakosztály 1878 és 1885 közötti változásainak.261 Nyilvánvaló, hogy valamennyi főispán és alispán egyéni igényei, megyeszékhelyen való tartózkodásának időtartama, munkastílusa, habitusa, családi viszonyai alapján alakította ki a vármegyeháza épületében az őt megillető irodákat és lakrészeket. A Szolnokon kevesebbet időző első főispán, Kiss Miklós megelégedett egy irodával és fogadóteremmel, egy hálószobával, egy előszobával, inas szobával és egy, az alispánnal közös váróteremmel. Gróf Batthyány József főispánnak egy konyhával és egy cselédszobával egészült ki a lakosztálya, míg Beniczky Ferencnek már 13 különböző helyiségre - közte ebédlővel és tárgyalóteremmel, illetve a földszinten berendezett

cselédszobával, kamrával - volt szüksége. Az 1885-ös állapot szerint Balogh Imre főispánnak ismét elegendő volt 8 szobából álló lakrész.262

MNL JNSZML Alispáni iratok CS 9/80. Belügyminiszteri leirat a főispáni lakás állapotával kapcsolatban. Bp., 1885. szept. 5.

MNL JNSZML Alispáni iratok CS 9/80. Bagossi Károly vármegyei főjegyző levele a belügyminiszterhez. Szolnok, 1885. szept. 28.

Uo. Alispáni jelentés a főispáni lakás állapotáról. Szolnok, 1885. szept. 28.

87