Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
Előszó
Előszó Kevés olyan megyeháza található ma Magyarországon, amely a XIX. század végén eredetileg is azzal a céllal épült, hogy a megyei közgyűlés és közigazgatás székháza legyen. Az egyik ilyen a Szolnok főutcáján álló, eklektikus stílusban épített patinás megyeháza épület, amely Jász-Nagykun- Szolnok megye épített örökségének máig meghatározó része. Az épület története, amely elválaszthatatlan a megyei közigazgatás történetétől - közel másfél évszázaddal az átadás után is - számos érdekességet rejt magában, ezért célszerűnek tűnt a megyeháza és a megyei közigazgatás történetével kapcsolatos legfontosabb levéltári dokumentumok összegyűjtése, önálló forráskiadvány formájában történő közreadása. A megyeháza építéstörténetéhez fűződő levéltári dokumentumok összegyűjtésével és modern kiadásával, egy a megyetörténet szempontjából szimbolikus épület történetébe szeretnénk alaposabb bepillantásra lehetőséget kínálni. Tesszük ezt azért is, mert e nagyszerű épület történetével kapcsolatban tudományos igénnyel összeállított, átfogó kiadvány mindezidáig nem látott napvilágot. Az 1878-ban épült, a Tisza-híd közvetlen közelében álló épület kezdettől fogva a két esztendővel korábban létrehozott új közigazgatási egység, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei települések összetartozásának jelképe lett. Az azonban már kevésbé ismert, hogy a megyeháza felépítése és a hozzá szükséges források előteremtése az új megyei közigazgatási rendszer jelentős szakítópróbájává is vált. Jász-Nagykun-Szolnok megyét - az 1870-es években meginduló közigazgatási reform, illetve a törvényhatóságok területrendezése során - Heves és Külső-Szolnok vármegyéből, valamint a Jászkun Kerületek településeiből hozták létre. A törvényhozás 1876-ban az új közigazgatási egység székhelyévé - más nagy múltú, számottevő történelmi, kulturális, igazgatási hagyományokkal rendelkező településekkel szemben (Jászberény, Karcag) - Szolnok városát tette meg. Szolnok azonban a megye megalakulásakor még nem rendelkezett olyan épületekkel, amelyek a megyei közgyűlés és a törvényhatóság hivatalainak megfelelő elhelyezését biztosítani tudták volna. A város azonban kész volt jelentős áldozatot hozni annak érdekében, hogy az új törvényhatóság székhelye lehessen. Ennek megfelelően ingyen biztosította az épület felépítéséhez szükséges hatalmas belvárosi telket, s emellé 30.000 forintot, illetve egyévi ingyen közmunkát ajánlott fel a megyeszékház számára. A közgyűlés és közigazgatás ideiglenes elhelyezésével párhuzamosan indultak meg az új, impozáns székház megépítésével kapcsolatos előkészítő munkálatok. A tervek elkészítésére az alispán vezetésével létrehozott építési bizottság országos pályázatot írt ki, majd a megyei települések hozzájárulásával bő két esztendő leforgása alatt Benkó Károly tervei alapján 5
