Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878
A kivitelezés végelszámolásából kiderül, hogy az építkezés során az eredeti szerződésben foglaltakhoz képest az épületen kisebb-nagyobb átalakításokat hajtottak végre, de ezen változtatásokat az előírtak szerint a vállalkozó folyamatosan egyeztette a székházépítési bizottsággal. A tervek módosítását és többletmunkákat is eredményezett a minisztérium által előírt, az adóhatóság, a folyammérnökség és a távírda számára biztosítandó irodák kialakítása, és az ezzel együtt járó falak, ajtók, kémények és kályhák beépítése.196 Változtatást hajtottak végre a vármegyei levéltár irodáinál is, ahol a földszinten lévő helyiségekben eredetileg boltíves födémet kívántak építeni. Mivel a boltívek sem az iratok megfelelő tárolását, sem a Jászberényből áthozott „drága állványok használatát” nem tette volna lehetővé, 950 forintos többletkiadással, vassínek alkalmazásával oldották meg a levéltári irodák mennyezetének problémáját. A tervmódosítás szerint egy öllel megszélesített közgyűlési nagyterem és kistermek fűtését is újra kellett gondolni, itt a korábban tervezett kályhák helyett 1.320 forintos többletkiadással modernebb légfűtéses megoldást alkalmaztak. A székház folyosóit eredetileg cementlapokkal kívánták beburkolni, de ezek helyett végül időt állóbb gránit-mozaikot alkalmaztak, ami 912 forintos építkezési többletet eredményezett. És mert „ily monumentális épületnél ünnepélyes alkalmakra zászló lévén kitűzendő, az épület legmagasabb fedélzetén zászlótartó alkalmaztatott”, melynek bekerülési költsége összesen 155 forintot tett ki.197 Természetesen egy ilyen horderejű munkánál az építtető és a kivitelező között nem ment minden munkafolyamat konfliktus nélkül, de ezeket minden esetben sikerült kompromisszummal lezárni. Az építkezés végéhez közeledve, gondoskodni kellett a megyeháza körüli vízelvezető árkok, járdák, kocsi feljárók megépítéséről is. Mivel ezek a kiadások eredetileg nem szerepeltek a költségvetésben, e munkálatokra 5.500 forint értékben külön megállapodást kötött a bizottság a kivitelezővel. Az új székház közvetlen környezetének végleges rendezése, parkosítása azonban még néhány évig elhúzódott, az épület keleti oldalán lévő utca gömbakácokkal történő fásításáról a megye 1884-ben döntött.198 196 MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 180/1878. 1878. nov. 19. 197 Uo. 198 E látszólag kisebb jelentőségű ügy érdekessége, hogy a törvényhatóság a megyeháza mellé ültetendő facsemetéket attól a nagykörűi Petrovay Györgytől rendelte meg, aki nemcsak a 19. századi megyei növénynemesítés egyik kiemelkedő alakja volt, de későbbi pályája során 1906-tól a máramarosszigeti levéltár vármegyei főlevéltárnoki posztját is betöltötte. Számla Petrovay György Faoskolájából. Nagykörű, 1884. ápr. 10. ; MNL JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Közig. ir. Vármegyeház építési költségei 187969
