Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878
lehetőségként a megyei települések ismételt megadóztatása kínálkozott. A megye közgyűlése ezért 1882-ben úgy döntött, hogy az építkezés költségeinek és a kamatoknak előteremtésére 1882-től 5 éven át az állami adó 4 %-os összegéig ismét pótadót vet ki.172 Ennek ellenére a megyei pénztárnok kimutatása szerint az 1882. év első félévére esedékes hátralék 17.154 forint és 18 1/2 krajcár volt.173 Ez az összeg azonban az év utolsó negyedére 38.788 forintra és 95 krajcárra bővült.174 A székházépítési költségek előteremtése az 1877 és 1882 közötti fél évtizedben az építési bizottság, majd a megyei hivatalok egyik legnehezebb feladatának bizonyult. Ez a feladat nem pusztán az építkezés közvetlen költségeinek biztosítását, hanem a felvett kölcsönök és kamatok visszafizetését, illetve a hozzá szükséges bevételek beszerzését, a megyei pótadó kivetését is magában foglalta. Nem véletlen, hogy a törvényhatóság lépéseket tett annak érdekében, hogy a megyeháza helyiségeinek bérbeadásából származó bevételeit is a hiányok pótlására fordítsa.175 A megyei közigazgatás vezetőjeként az alispánra hárult az a nem túl hálás feladat, hogy az új törvényhatóság valamennyi, olykor a megyeszékhellyel rivalizáló települését megmozgassa - mondjuk ki: fizetésre kényszerítse - egy olyan ügy érdekében, amely szimbolikus jellegéből adódóan az egész megye közösségére, valamint a közigazgatás jelenére és jövőjére is kihatással volt. Sipos Orbán kiemelkedő szervezőkészsége, kompromisszumteremtő személyisége, olykor erélyes fellépése nélkül a megyeháza valószínűleg nem épülhetett volna fel abban a formában és olyan gyorsan, ahogy ez végül megtörtént. Az építéshez szükséges források biztosítására tett lépések - a kötvénykibocsátás, valamint az illeték- és pótadókivetés - összességében sikeresnek bizonyultak, s ebben a munkában a megye közgyűlése és maga a megyei közigazgatási rendszer is jól vizsgázott, annak ellenére, hogy mind a közgyűlés, mind a hivatalok az új székház 1878 novemberi átadásáig csak ideiglenes elhelyezést nyertek Szolnokon. A székház felépítése, s az ahhoz szükséges források előteremtése a Szolnok központú vármegye működőképességének, egybetartozásának is főpróbájává vált. Az épület felépíttetésében, a források előteremtésében Sipos Orbánnak elévülhetetlen MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 3/1882. 1882. máj. 14. Nemes István megyei pénztámok kimutatása a megyei települések székházépítési illeték- és pótadó hátralékáról. Szolnok, 1882. jún. 19. Nemes István megyei pénztámok kimutatása a megyei települések székházépítési illeték- és pótadó hátralékáról. Szolnok, 1882. szept. 22. MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 30/1881. 1881. márc. 23. 61
