Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878

pénzintézeteit, vállalkozásait.161 Az építkezés megkezdésével együtt felmerült kiadásokból, a kötvény kamatainak visszafizetéséből, illetve az építési vállalkozó 1878-ban esedékes kifizetéséből eredő megyepénztári kötelezettségek arra sarkallták a székházépítési bizottságot, hogy a most kötvények útján felvett kölcsönt a közgyűlés által 1877. március 17-én jóváhagyott eredeti, azaz 150.000 forintos összegre egészítsék ki.162 A székházépítés költségeire - a telekvásárlásokkal, kötvénykamatokkal és a vállalkozó kifizetésével együtt - 1879. június 1-jéig összesen 275.000 forintra volt szüksége a megyei pénztárnak, ezért a közgyűlés 1878. május 21-én, egy nappal az épület alapkövének ünnepélyes elhelyezése előtt, jóváhagyta az eredetileg megszavazott kölcsön még fel nem vett 50.000 forintos részletének kötvény útján történő elhelyezését.163 Az elvi jóváhagyáson túl azonban konkrét lépésekre nem került sor, hiszen a pénzre egyelőre nem volt szükség, a kamatokkal pedig nem kívánták tovább terhelni az építési alapot.

Annak ellenére, hogy a közgyűlésen a megye különböző részeit képviselő tagok között megszületett az elméleti kompromisszum, a székházépítési költségek megyei felosztásának gyakorlati megvalósítása mind a Jászkun Kerülethez tartozó, mind pedig a Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez tartozó települések között érezhető ellenállásba ütközött.164 A legtöbb probléma a megyei településekre a megállapodások alapján kivetett illetékek és pótadók behajtása körül mutatkozott. A heterogén történelmi tradíciókkal rendelkező tiszántúli, jászsági és heves külső-szolnoki megyerészek látszólag nagyon is egységes módon szabotálták a szolnoki megyeháza építési költségeihez való hozzájárulást. Azt, hogy az alispáni hivatalnak és a megyei pénztárnak mekkora horderejű teendőt jelentett a megyeháza építési költségeinek behajtása, levéltárunkban egy több száz levélből, beszámolóból és jelentésből, illetve pénzügyi kimutatásokból álló dokumentumgyűjtemény igazolja. 1881-ig szinte folyamatos elfoglaltságot jelentett az a hatalmas levelezéssel, rendeletkiadással és pénzügyi elszámolással járó tevékenység, amely a megyeháza építési költségeinek településenkénti összegyűjtését jelentette. így a megyeháza építési költségeinek behajtása sok szempontból a megyei közigazgatási rendszer főpróbája, közvetve pedig az alispáni hatáskör és

Uo. 37-38. p.

MNL JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2. 11. A székházépítési bizottság jegyzőkönyve. Szolnok, 1878. máj. 19-20.

MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 32/1878. 1878. máj. 21.

FÜLÖPT. 2010/a. 347-361. p.