Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878
módosításokat is elfogadva - kérte Tisza Kálmán belügyminiszter támogatását a Benkó-féle tervek megvalósításával kapcsolatban, hogy végre a székház megépítésével „a különböző törvényhatóság részeiből alakult megyénk közönségében az együvé tartozandóság érzete mi előbb mély gyökeret verjen s azon kérdés, mely megyénk némely helyein izgalmakat kelthetne véglegesen befejeztessék, megyei közigazgatásunk pedig székvárosunkban mielőbb megtalálhassa állandó hajlékát ”.138 A megyeháza falán található emléktábla még ma is azt hirdeti, hogy Jász- Nagykun-Szolnok vármegye székházát 1878-ban Pártos Gyula és Benkó Károly tervei alapján építették. A levéltári dokumentumok azonban mégis azt igazolják, hogy a megyeháza korántsem a két építész közös terve szerint épült fel, hanem a többször is módosított, átalakított Benkó-féle tervek alapján. Valószínűnek látszik, hogy a minisztérium és az építési bizottság által előírtjavasolt átalakítások tették a két tervet 1877 elején mind hasonlóbbá egymáshoz, s az utókor ez alapján feltételezte azt, hogy a két mérnök együtt készítette el Jász-Nagykun-Szolnok vármegye új székházát. Talán minden korábbi észrevételnél jobban jelzi ezt a folyamatot a megye alispánjának azon megjegyzése, amelyet a Pártos-féle tervek bírálatának zárógondolataként fogalmazott meg: „a Pártos Gyula-féle tervezetre alig szükséges kiterjeszkednem, mert [a minisztérium által jelzett] nehézmények és kívánalmak különben is alig követeltek kevesebbet, minthogy a Benkó-féle terv, építés előtt egészben a Pártoséhoz idomultassék. ”.139 A megye egyértelműen Benkó terveit preferáló felterjesztésére 1877. augusztus 30-án érkezett meg a belügyminiszteri válasz. Tisza Kálmán, aki a kialakult helyzet miatt maga is kénytelen volt a terveket, a véleményeket és az érveket beható tanulmányozás alá vonni, végül is salamoni döntést hozott: a Benkó-féle tervekkel kapcsolatos észrevételeket jogosnak ítélte, de nem tartotta olyan horderejű ügynek, amely alapján a kormányzat akaratát rá kellene kényszeríteni a megyére. Ezért hogy a megye régóta függőben lévő óhajának teljesülése elé az újabb szakértői viták ismételt akadályokat ne gördítsenek, a belügyminiszter hozzájárult a megyeháza Benkó-féle tervek alapján történő megépítéséhez.140 Minderről Sipos Orbán elnök a székházépítési bizottság 138 139 140 50 Uo. 26. p. Uo. 23. p. (Beszúrás a szerzőtől: F.T.) Uo. 27. p.
