Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

VII. Dokumentumok gyűjteménye

A Megyei Tanács apparátusa - a szorosan kapcsolódó intézményekkel - több évtizede változatlan területen, állandó helycserével, vélt jobb munkafeltételek biztosítása mellett működött. A gyakorlat bizonyította, hogy a megnövekedett feladatok, a kiszolgáló és munkafeltételeket javító műszaki háttér növekvő helyigénye messze meghaladta a székház építészetileg teljesen zárt tömbjét. Ezt a meglevő II. sz. épületen túl, további székházépület építésével megoldani nem lehet, mert- jogszabály tiltja új irodaház építését,- a közvetlen kapcsolat biztosítása mellett, sehol sem tudnánk új épületet építeni,- az új épület építési költsége igen magas.

A további bővítést viszont indokolja:- a jelenleg munkaegészségügyi szempontból káros zárt terű, bevilágitatlan és kedvezőtlen adottságú irodaterek megszüntetése, helyettük új, minden igényt kielégítő irodák kialakítása,- az elnökség és kiszolgáló helyiségeinek tömbösitése folytán „kiszoruló” szakigazgatási szervek elhelyezése,- a jelenleg megoldatlan kis-tárgyalótermek létesítése,- a járási hivatalok megszüntetésével a feladatok bővülésével járó további helyigény,- az egyes helyeken meglevő zsúfoltság megszüntetése.

Ezen igényeket az ésszerű átcsoportosításokat figyelembevéve, jelen körülmények között csakis a tetőtér minél nagyobb mérvű, de szükségszerű kihasználása tudja megoldani. Ez költségben is jelentősen kevesebb, mint új épület építése.

A tetőtérbeépités feltétele,- hogy az Országos Müemlékfelügyelőség ehhez hozzájáruljon,- a padlásfödém megfelelő teherbíróvá tétele /tervezők vizsgálják, hogy hol szükséges teljes födémcsere, és lehetőség szerint hol lehet alkalmazni megerősítést/,- a tetőszerkezet részleges átépítése gomba-, és rovar károsodás miatt, egyes helyeken a belmagasság biztosítása miatt, illetve teljes födémcsere esetén elkerülhetetlen a teljes szerkezet csere,- a megfelelő és biztonságos csapadék- és hővédelem biztosítása.

478