Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
VII. Dokumentumok gyűjteménye
a vármegyeháza épület hátsó részét a mai kőkorlátig kibővítik. A terveket az államépítészeti hivatal kebelében Farkas Ödön építészmérnök készítette, aki a következőkben ismertette az átalakítás munkálatait. A hozzátoldás kb. 13 m. hosszúságban, 45 m. szélességben és 11 és fél méter magasságban történik, azaz a mai épületet 13 m.-el toldják ki. A stílusa ugyanaz lesz, mint a mai épületé s a toldás szervesen csatlakozik az alapépülethez. Az átalakítás után a vármegyeház sarka pont a Honvéd-utca vonalába esik, amelyet a városi mérnöki hivatal már előzőleg megállapított. Az építkezés után a vármegye szorosan vett hivatalainak kb. 60 százalékkal több helyisége lesz, mint ezideig volt. Tulajdonképeni többlet csak a toldás szuterrén helyiségében egy sofför lakás, esetleg a vívóklub egypár helyisége, valamint három vendégszoba, a többi építkezést a mai hivatalok kibővítésére fordítják. így az emeletre kerülnek a tulajdonképeni vármegye hivatalai. Az első traktus marad, kétoldalt középen a közbeeső és segédhivatalok, a hátsó részen pedig az összes előadónak foglalnak helyet, akiket végre sikerül mind külön szobákban elhelyezni. A földszinten a vármegyéhez tartozó egyéb hivatalok kapnak helyet, így: 1. a levéltár, a mai méreteinek kb. háromszoros helyén, 2. az államépítészeti hivatal, 3. a számvevőség, 4. a központi főszolgabírói hivatal, 5. a gazdasági felügyelőség és 6. egy szoba készül a vármegyei vitézi szék számára is. Az építkezés kapcsán több szoba áttörése válik szükségessé, valamint újjáépítik az egész épület vízvezetékét és a folyosók burkolatait is. Legfontosabb azonban talán, hogy az előirányzati összeg mintegy 20 százalékát a fűtési kérdések rendezésére fordítja a tervezet, - azaz az egész vármegyeházát központi fűtéssel látják el. Valószínűleg a kitűnően bevált etage fűtési rendszert vezetik be, amely nemcsak a berendezésekben olcsóbb, de a tüzelő anyag kalóriájának teljes kihasználását is lehetővé teszi s végül a kezelése nem igényel külön alkalmazottakat. Ezzel a rendszerrel a mai fűtőanyagok kb. 30 százalékát meg lehet spórolni, ami évente 6-7000 pengő megtakarítást jelent. A tulajdonképeni építkezés és átalakítás költsége 223.000 P-t tesz ki, s ehhez a központi fűtés berendezése 50.000 P lenne, a kettő együtt 275.000 pengő előirányzati összeggel, annál inkább is előnyösnek látszik, mert ezzel egyrészt hosszú évtizedekre rendeződik a vármegye hivatalainak elhelyezése, másrészt pedig a 395
